Carl Lutz, a zsidómentő

Az elnök mellett az ünnepségen beszédet mondott Jonathan Knott, Nagy-Britannia budapesti nagykövete, aki Lutz munkáját, kitartását és bátorságát méltatta és kiemelte annak a munkának a fontosságát, amelyet a diplomata a II. világháború alatt a brit kormánynak végzett. Emellett köszönetét fejezte ki Vámos Györgynek, a Carl Lutz Alapítvány elnökének hagyományőrző munkájáért.

Jelen volt az emléktábla-avatáson Ágnes Hirschi, Carl Lutz nevelt lánya is, aki azokról a háborús borzalmakról beszélt, amelyeket kislányként élt át a - jelenleg a KÖH székházaként szolgáló - Táncsics Mihály utcai épületben.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere a diplomata bátorságát méltatta, valamint felidézte, hogy Lutz a világháborúban 56 nap alatt 147 vonatot indított el svájci vasútra szóló kollektív útlevéllel, így 437 402 magyarországi zsidót mentett meg a deportálástól, valamint 72 budapesti házra terjesztette ki a követségi védelmet.

A Budapesti Történeti Múzeumban az emléktábla-avatásokhoz kapcsolódóan kiállítás is nyílt Egy svájci diplomata Budapesten - Carl Lutz fényképei 1942-1949 címmel. Carl Lutz szenvedélyes amatőr fotós volt, a Budapesten készült képeiből rendezett tárlatot május 13-ig lehet megtekinteni.

Carl Lutz 1895-ben született a svájci Walzenhausenben. 1942 elején a budapesti svájci követség önálló osztályának vezetője lett. A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. A svájci mentőakció alapját a Palesztina Hivatalba érkezett beutazási engedélyek adták. A hivatalt 1944-ben bezáratták, vezetőjét, Krausz Miklóst munkaszolgálatba hurcolták. Lutz jól ismerte Krauszt, akinél 7 ezer beutazási engedély volt.

Carl Lutz elgondolása az volt, hogy az üldözötteknek vasútra szóló kollektív útlevelet állítanak ki, ez feltételezi, hogy svájci állampolgárokról van szó. Minden kollektív útlevélbe mintegy ezer ember neve került be. A kollektív útlevelek kiadásához nagyobb hivatal kellett, így a cionista fiatalok megszerezték Weiss Artúr üvegkereskedő Üvegház nevű raktár- és bemutatótermét a Vadász utcában, ez lett a svájci nagykövetség idegen érdekek képviseletének kivándorlási osztálya. Itt működött az illegális cionista mozgalom is, amely segített összeállítani a listákat és kiadni a kollektív útleveleket.

Ezután a svájci kivándorlási osztály a budapesti zsidók menedékháza lett, először nyolcszázan költöztek be, decemberben már kétezer ember zsúfolódott össze ott pincében, padláson. Vámos György kutatásai szerint Carl Lutz a cionistákkal együtt kitalálta, hogy a betiltott Palesztina Hivatal 7800-ra nőtt beutazási engedélyét a brit mandátum területére fölhasználja és védlevelet, Schutzpasst ad ki az üldözötteknek.

A védlevelet tízezer számra hamisították is, ebből alakultak ki a "védett házak", a nemzetközi gettó, ahol összeköltöztették a családokat és hatalmas volt a zsúfoltság, de sok életet megmentett Carl Lutz akciója. Budapesten, a Vadász utcában, az egykori Üvegházban Carl Lutz Emlékszoba működik. Az épület tavaly óta műemléki védettséget élvez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2011

• A hódolat ünnepe
• Liszt: a kompozítor
• Szeretni kell, ennyi az egész
• Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma
• Tutanhamon utolsó őre
• Horthy és Gömbös: két kultuszteremtés Magyarországon
• Liszt Ferenc furcsa famíliája
• Liszt: a szívtipró