Veszélyes volt a nyár a Tudorok korában
2012. április 5. 09:46 MTI
A Tudorok korában a nyár volt a legveszélyesebb évszak, amikor sokkal gyakoribbak voltak a halálos végű balesetek, mint az év többi részében - olvasható a BBC hírei között.
Korábban
Steven Gunn brit történész korábbi vizsgálata során olyan eseteket elemzett, amikor a halál rendhagyó tevékenység, például medvetáncoltatás közben következett be. Legújabb vizsgálata viszont a mindennapi tevékenység halálos veszélyeit térképezi fel. Munkája során kilencezer halottkémi jelentést elemzett az 1558-1560-as évekből. A beszámolók arról tanúskodnak, hogy a végzetes balesetek közel háromnegyede a nyári időszakra esik. Veszélyes foglalkozás volt a földművelés, hiszen a mezőgazdasági szerszámok igen élesek voltak, vagyis a termény betakarításakor gyakoriak voltak a sérülések. Miután a termény a magtárakba került, megszaporodtak a vízi- és szélmalmokban történő balesetek.
Az állattartás is veszélyekkel járt, különösen azért, mert itt igen elterjedt volt a gyerekmunka. A halottkémi beszámolókból kiderült, hogy Yorkshire grófságban egy ötéves kondás vesztette életét, amikor rátámadtak a sertések. Nem volt veszélytelen az áru fuvarozása sem - a jelentésekben szerepel egy londoni hentes fiának tragikus története, aki hús szállítása közben esett le a bakról és hunyt el.
A 16. századi Angliában (is) gyakoriak voltak a közlekedési balesetek, Steven Gunn statisztikája szerint ugyanis a lovak okozták az állatokkal kapcsolatos fatális balesetek 90 százalékát. Előkelő helyet foglalnak el a baleseti statisztikában a fák. A halálos végű balesetek tizedét favágás közben szenvedték el a Tudor-kori Angliában, másrészt komoly veszélyforrást jelentett a gyümölcs, a diófélék, a makk begyűjtése, ahogy a varjúfészkek leverése.
"A Tudor-kori fakitermelési eljárások hagytak némi kívánnivalót: Bedfordshire, Cumberland, Hampshire, Somerset, Westmorland és Yorkshire férfilakosságát leginkább a kőris, a tölgy és a nyárfa tizedelte" - jegyezte meg a történész.
Egy bizonyos John Broke yorkshire-i szabómestert egy dombról leguruló fatörzs ölte meg. A korabeli halottkémek olyan halálesetet is feljegyeztek, amikor az elpilledt kaszálómunkásra szundikálás közben rádőlt a szénakazal. "A halál a legkülönbözőbb és legváratlanabb helyzetekben sújthat le" - hangsúlyozta Steven Gunn.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05