Sokkal több áldozata volt az amerikai polgárháborúnak

Az amerikai polgárháború az amerikai történelem kétségkívül legvéresebb, legpusztítóbb konfliktusa volt – még úgy is, hogy a háborúban elhunytak számát csak megbecsülni tudjuk. Az újabb, új tudományos módszerekkel végzett becslések 130 ezer fővel toldják meg az amúgy sem rövid veszteséglistát; ez a szám több mint a kétszerese a vietnami háborúban elesett amerikai katonáknak.

A polgárháború 1861-ben tört ki, mikor a déli államok – attól való félelmükben, hogy az iparosodott északi államok eltörlik a rabszolgaságot – Abraham Lincoln elnök megválasztása után elszakadtak. A fegyveres konfliktus 1865-ben, a déli rabszolgatartó államok, a Konföderáció vereségével végződött; a rabszolgaságot hivatalosan még abban az évben, alkotmánymódosítással törölték el.

„A polgárháború a halál és a gyász kultúráját hagyta örökségül, amit Amerika soha nem élt át és soha nem tudott elképzelni” – fejtette ki David Blight, a polgárháború kutatója.

Az 1860-as években az Unió és a Konföderáció még meglehetősen hanyagul kezelte a nyilvántartásokat. Nem volt olyan átfogó állami regiszter, amellyel a születéseket és a halálozásokat tudták volna kezelni, a katonai mustrák az adott fél katonai erejének nyilvántartását, nem pedig az elesettek számba vételét szolgálta. Még ennél is több baj volt a konföderációs feljegyzésekkel, ezeket a polgárháború végén ugyanis megsemmisítették, amikor az Unió csapatai végső rohamot indítottak a déliek fővárosa, Richmond (Virginia) ellen.

Több mint egy évszázadon át úgy gondolták, hogy a polgárháború négy évében összesen 620 ezer fő lelte halálát, ebből minden második ember a csatatéren hunyt el. Azóta egyetlen történész sem vette a fáradságot, hogy belekezdjen a veszteséglista – amúgy hatalmas erőfeszítéseket igénylő – újraszámolásába.

Ez a helyzet egészen tavaly decemberig állt fenn, amikor J. David Hacker amerikai történész demográfiai módszerekkel és kifinomult statisztikai szoftverekkel átnézte a nemrégiben digitalizált, 1850 és 1880 közti cenzusokat. Ebből kiderült, hogy a polgárháborúban összesen 750 ezer katona (azaz húsz százalékkal több az eddig véltnél) hunyt el. A polgárháború történetével foglalkozó Civil War history decemberi számában közölt adatokat néhány vezető történész is elismerte.

Hacker (a név ne tévesszen meg senkit) az SPSS segítségével megnézte, hány katonakorú, amerikai fehér férfi volt 1860-ban, majd hogy közülük mennyien maradtak életben egy évtizeddel később. Ezt az adatot aztán összehasonlította az 1850-1860 és az 1870-1880 közötti évtizedek arányszámaival, hozzávette a külföldön született katonák halandóságát, a kevés számú fekete katonát és az adott kor túlélési arányait a nők körében. Így jött ki, hogy a polgárháborúban 617,877-851,066 ember halt meg; ez a szám hatalmas, olyan, mintha egy mai konfliktusban 7,5 millió amerikai halna meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái