Megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
2012. március 9. 10:50
Idén 100 éve, hogy Fiumében megszületett Magyarország egyik vezető kommunista politikusa: Kádár János. Rendszerének valamennyi tulajdonságát jól ismerjük, de arról, hogy ki volt ő, viszonylag keveset tudunk. Legújabb tavaszi lapszámunk nem csupán segít megfejteni az ő igazi személyiségét, de emellett elkalauzolja olvasóinkat az atombombák földjére, a bahariyai aranymúmiák világába, a budapesti Konstantinápolyba valamint a modern kori olimpiák arénáiba is.
Aktuális rovatunk az elmúlt fél évszázad atomkísérleteit mutatja be. Az amerikai atomtesztek egyik meghatározó területe a ma búvárparadicsomnak számító Bikini-atoll volt. Itt 1946 és 1958 között húsznál is több atom- és hidrogénbombát robbantottak fel. Kezdetben az egészségügyi következményekkel még nem számoltak. Így kerülhetett például sor arra, hogy Las Vegastól mindössze 200 kilométerre új kísérleti terepet hozzon létre az USA. A szél pedig vitte a radioaktív csapadékot…
Egyiptomban nem számít furcsaságnak, ha egy sírkamra a puszta véletlen folytán kerül elő. Nem volt ez másképp a Bahariya oázisnál sem, ahol egy botladozó szamárnak köszönhetően bukkantak rá több olyan sírkamrára, amely aranymúmiákat rejtett. A sírokat 1996-ban találták meg, de azok feltárására még évekig várni kellett. A részleteket keresse a magazin tavaszi számában.
Kádár a Rákosi-korszakban volt belügyminiszter is, rab is. Később bábkormányfőként indult, de ő volt az, aki meggyőzte Hruscsovékat. Az Öreg bár bámulta Sütő Enikőt, gyárlátogatások alkalmával pedig puszit is kapott, feleségén kívül más nővel alig látták. Sírig tartó összetartozás volt az övéké, bár gyermekük nem született.
A Kádár-rendszer gazdasági mechanizmusát, kultúrpolitikáját, kül- és belpolitikai irányelveit jól ismerjük, ám a korszak vezérének igazi személyiségéről elég keveset tudunk. Kádár elvtárs alakjáról és habitusáról igyekeztünk minél többet kideríteni, ebben nagy segítségünkre volt egykori tolmácsa is: Barta Nádja nem szokott interjút adni, ám a nyolcvanhat esztendős asszony a Múlt-korral kivételt tett, s felelevenítette azt a huszonkilenc esztendőt, amit „a Főnök” mellett töltött.
Kádár Jánosról, az ellenállóról, a fogolyról, a megtorlóról, a helytartóról, a magánemberről, az anti-Casanováról, a legendásítottról és a bukottról valamint a megidézettről most a Múlt-kor magazin hasábjain olvashat részletesen.
Sokáig úgy volt, hogy Budapest 1996-ban világkiállítást rendez, mígnem 1994-ben a hivatalba lépő Horn-kormány visszavonta a tervet és leállította a projektet. Rendszerváltó rovatunk azt taglalja: hogyan nem rendeztünk világkiállítást 1996-ban.
Magyarország 1896-ban ünnepelte ezeréves fennállását. Az alkalomból világra szóló kiállításokat szerveztek, pavilonokat húztak fel, elindult a földalatti vasút, megkezdték a Hősök tere s többek között a Szent István Bazilika megépítését is. Az ünnepi alkalom lehetőséget adott új vigalmi negyedek kialakítására is. Ilyen volt például a budapesti Konstantinápoly, amely az egykori Lágymányosi tó partján kapott helyet. Amilyen gyorsan felépült, olyan gyorsan tönkre is ment a török főváros mintájára megálmodott szórakozó központ. Az épületeit bedöntötték, a tavat feltöltötték, a romok fölött jelenleg a Műszaki Egyetem Campusa áll. A díszletvárostól további érdekességeket legújabb kiadványunkban talál.
Tavaszi számunkban folytatjuk a kádári popkultúra rovatunkat, melyből kiderül, hogy a rendszer miként tiltotta, tűrte vagy támogatta a különböző kulturális, zenei és művészeti eseményeket, tevékenységeket. Az ötkarikás játékok közeledtére való tekintettel sporttörténeti csemegéket is bemutatunk: megtudhatjuk, hogy az angolok hogyan befolyásolták a maratoni futás távját, de az is kiderült, hogy lehetett szabályokat nem betartva, győzelemmel távozni a játékról.
Most olvasóink szeme elé tárjuk annak a két fadoboznak a tartalmát, amelyeket az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őriznek. A bennük lévő dokumentumok (krónikák, térképek, elátkozott írások) több száz évesek, ám minden bizonnyal minőségi hamisítványok. S hogy ezt honnan lehet tudni, kiderül a tavaszi számunkból.
Az építészet szerelmeseit ezúttal az iszkaszentgyörgyi kastélyban látjuk vendégül, ahol az évszázadok során a folyton bővülő falak versek pergő rímétől, pénzérmék fémes csengésétől, valamint antik emlékek finom koppanásától visszhangzanak. A képzőművészet kedvelőivel pedig Giovanni Domenico Tiepolo Menüett című festményének titkait bogozzuk ki.
A nyári lapszám megérkezéséig ezúttal 8 múzeumot fedezhetnek fel magazinunkkal ketten, csupán egy jegy áráért.
A Múlt-kor történelmi magazin legújabb száma március 9-től kapható az újságárusoknál!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.