A válság betemeti a görög kincseket
2012. március 6. 15:32
Inkább visszatemetik a földbe a görög régészeti leleteket, mintsem feltárnák azokat a gazdasági válság által fojtogatott intézmények munkatársai, akik pénz híján lassan meg sem tudják kezdeni az ásatásokat.
Korábban
„A Földanya a legjobb védelem a régiségeink számára” – jelentette ki Michalisz Tiveriosz, a thesszaloniki Aristotelio Egyetem régészprofesszora. Tiveriosz tudja, mit beszél: ő volt az, aki legutóbb azzal az ötlettel állt a görög kulturális miniszter elé, hogy temessenek be egy addig ismeretlen, a korai kereszténység idejéből származó bazilikát, amelyet két éve, egy metró építésekor fedeztek fel. Pénz ugyanis nincs a feltárásra.
„Hagyjuk a leleteket a föld alatt, s találják meg a régészek évezredekkel később, amikor a görögök és politikusaik sokkal nagyobb tiszteletet fognak érezni a történelem iránt” – fakadt ki a régészprofesszor. Ebben az esetben viszont – szólnak az ellenérvek – a műkincstolvajok szabadon garázdálkodhatnak a lelőhelyeken, mivel a görög államnak elegendő számú őrre sem futja.
Hasonlóan rossz tapasztalatokról számolt be Pavlosz Kriszosztomu archeológus, aki mint elmondta: tavaly egyetlen egy feltárást sem tudott megkezdeni Görögország északi részén, pedig többek között azért az ötvenhektáros nekropoliszért is ő felel, ahol a makedóniai királyság központja volt. Az itt talált aranymaszkok értékét szakértők több mint 11 millió euróra becsülik.
Görögország a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól érkező kölcsön fejében rendkívül szigorú költségvetési politikát kénytelen folytatni. A drámai megszorítások életbe léptetése után két görög múzeumot is megtámadtak: januárban egy Picassót és két másik műalkotást loptak el az athéni Nemzeti Galériából, majd februárban két fegyveres rabolt el több mint hetven tárgyat az olümpiai régészeti múzeumból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.