2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Neander-völgyi emberé a legrégebbi fókarajz

2012. február 10. 08:54

A legújabb kutatások szerint a nemrégiben megtalált rajzok a legrégibbek, amit valaha is ember rajzolt. A spanyolországi Malaga város melletti Nerja barlangban lévő lelet több mint 42 ezer éves. Az új felfedezés megváltoztathatja az emberiség fejlődésével kapcsolatos elképzeléseinket.

Eddig a régészek úgy vélték, a legrégebbi művészeti alkotás az ún. Aurignacian kultúra időszakában keletkezett a modern ember keze által. Azonban a most megtalált művek sokkal régebbiek és primitívebbek, mint a Chauvet-Pont-d’Arc barlangban található „csupán” 32 ezer éves társaik.

A vizsgálatok szerint a fókarajzok több mint 42 300 évvel ezelőtt keletkeztek. Sőt elképzelhető, hogy 43 500 évnél is idősebbek. A tudományos felfedezést vizsgáló projekt vezetője, José Luis Sanchidrián, a Cordobai Egyetem professzora szerint a lelet forradalmasíthatja a történelemről, kultúráról és az evolúcióról alkotott elképzeléseinket és tudásunkat.

A legújabb kutatások szerint a Neander-völgyi emberek festékkel díszítették testüket, tehát rendelkeztek egyfajta esztétikai érzékkel, ami tudományos forradalomnak tekinthető, hiszen eddig a homo sapiensnek tulajdonítottunk minden ilyen eredményt. A Neander-völgyieket pedig inkább a majmokhoz hasonlítottuk.

Korábbi elgondolásaink szerint a művészettörténet kizárólag a modern ember hozománya volt. Azonban ez a felfedezés, ha megerősítést nyer – amelyhez további vizsgálatok szükségesek –, bebizonyítja, hogy a sapiens-centrikus elképzelés helytelen volt.

Sanchidrián szerint az összes rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy ezek a képek a Homo sapiens sapiens helyett a Homo neandertaliensis által lettek megalkotva, amely feltételezés teljesen elképzelhetetlen lett volna a spanyolországi fókarajz megtalálása előtt. „A leletet nem tudjuk párhuzamba állítani egyetlen paleolitikus művel sem” – mondta a professzor, majd hozzátette: „tudjuk, hogy a neandervölgyi ősember fókákkal is táplálkozott.” Továbbá nem találtak még bizonyítékot a homo sapiens jelenlétére az Ibériai-félsziget ezen részén.

A kutatók úgy vélik, ez a barlang lehetett az utolsó hely Európában, ahol az i.e. 120 ezer és 35 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi menedéket keresett a cro-magnoni ember terjeszkedése elől, aki a legkorábbi európai területre lépő homo sapiens volt.

További érdekességek találhatók az eredeti, angol nyelvű honlapon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár