Önként és beoltva
2003. január 8. 10:54
Az utolsó természetes úton szerzett himlő-megbetegedés 1977-ben fordult elő; a Föld himlőmentességét a WHO, az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban deklarálta. Ezzel egyidejűleg okafogyottá vált a himlő elleni védőoltás. Emiatt valójában csak a himlő története, a járványok terjedésének módozatai, kezelésének múltbéli gyakorlatai alapján alkothatunk képet a huszadik században körülbelül 120 millió ember halálát okozó himlő valódi veszélyeiről.
Korábban
2002 karácsonya előtt kapott himlő (variola vera) elleni védőoltást az amerikai elnök. George Bush elrendelte, hogy elővigyázatosságból oltást kell kapniuk a katonáknak, a polgári védelem munkatársainak, orvosoknak, ápolóknak. Az amerikai állampolgárok önkéntes alapon kaphatnak védőoltást. Egészségügyi szakemberek szakmai szempontból vitatják a döntés helyességét az oltás kockázatai miatt. A hatvanas években végzett kutatás szerint minden egymillió beoltott személyből tizenötnél életveszélyes komplikációk lépnek fel. Mire alapozzák mindezt?
A történelmi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a himlőjárvány akár a megbetegedettek egyharmadát is megölheti, ezen kívül testi torzulásokat, meddőséget, korai vetélést és vakságot is okoz. A betegség pusztításáról szóló első írásos emlékek az i.e.1122-ből, Kínából származnak. A szanszkrit eredetű Ayur-Veda azonban még korábbi, i.e.1500 körüli himlőről tesz említést Indiában. Európába a hunokkal került be a betegség és a X. században itt is elterjedni. A XVI. században megjelent Amerikában, az őslakosság soraiban. Végül 1838-ban Ausztráliában is felütötte a fejét és ezzel az egész világon elterjedt.
Míg az 1700-as évek előtt a járványok viszonylag enyhe lezajlásúak voltak az elkövetkező 200 évben a himlőjárvány áldozatainak száma egyre nőtt. A 18. század elején, megfelelő kezelés és megelőzés után kutatva védőoltások alkalmazását fejlesztették ki, ám ezek bevezetése nem ment minden ellenállás nélkül. 1721-ben az amerikai kolóniákon heves viták alakultak ki arról, hogy vajon az injekciók tényleg életet mentenek-e. A vita hevességét jelzi, hogy még egy bomba is berepült Cotton Mather, az amerikai védőoltások szószólójának, a puritán hitközség (történész) vezetőjének ablakán. A bomba azonban szerencsére nem robbant föl.
A járvány megelőzésében igazi áttörést Edward Jenner (1749-1823) angol sebészorvos himlő elleni oltása jelentette 1796-ban. A himlő elleni védőoltásokat Magyarországon már 1799-től elkezdték alkalmazni, 1824-től pedig Gebhardt Ferenc vezetésével Központi Oltóintézet létesült az orvoskaron belül. Magyarországon – sok európai országot megelőzve – 1876-ban vezették be általánosan a himlő elleni védőoltást.
További kutatásokból kiderült, hogy a beoltottak között a halálozási arány csupán 15%-os. Az 1721-es bostoni himlőjárványban a 11ezres lakosság kb. fele betegedett meg, de a fertőzöttek csupán 14% halt meg. Angliában 1887-88 között az 552 beteg fele meghalt; Dél-Afrikában 1830-ban a fertőzöttek 80%-a, Dél-Amerikában 90%-a esett áldozatul a járványoknak. A mai Pakisztán területén 1933-38 között hatvanezren fertőződtek meg, és ezek 47%-a halt meg.
1972-ben Nyugat-Bengálban egy menekült táborban a betegek 50%-a halt meg. 1950-71 között a be nem oltott európai és kanadai betegek 52% halt meg. A korábbi járványok tapasztalata tehát egyértelmű: ahol nem alkalmaztak védőoltásokat a járvány halálozási aránya magas maradt. Himlőjárvány legutóbb 1977 októberében Szomália lakosságát sújtotta. Ha akkor nem sikerült volna megszűntetni a járvány okát, mára legalább húszmillió ember halálát okozta volna a kór.
New Yorkban 1947-ben volt utoljára himlőjárvány. Az orvosok percenként nyolc vakcinás tempóban diktálták a lakosságba az injekciót, így naponta félmillióan jutottak ellenanyaghoz. Ugyanakkor az oltások veszélye, hogy a kevésbé virulens himlőt tartalmazó hatóanyagú vakcinával kezelt beoltottak is megfertőzhetnek olyanokat akik nem kaptak oltást. 1963-73 között Európában 15 alkalommal fordult elő, hogy egészségesek fertőződtek meg a vakcinákkal kezelt páciensektől, illetve egészségesnek tűnő utazók fertőzték körbe az egész világot. A himlő veszélye tehát valós, de egy esetleges járvány halálozási aránya nyilvánvalóan csak találgatás.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
