2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az elefánt kihalásával lépett színre a modern ember

2011. december 14. 15:22

Az elefánthúsnak az étrendből való kiszorulásával magyarázható a modern ember 400 ezer évvel ezelőtti megjelenése a Közel-Keleten - állítják izraeli kutatók.

Azt már régóta tudjuk, hogy az elefánthús a Homo erectus menüjének fontos része volt. Ennek igazi jelentőségére, azaz a felegyenesedett ember túlélésében és a modern ember evolúciójában betöltött szerepére azonban csak nemrégiben sikerült rámutatni.

Miután három, a Tel Avivi Egyetemen dolgozó izraeli régész, név szerint Ran Barkai, Miki Ben-Dor és Avi Gopher megvizsgálta a Homo erectushoz köthető, Geser Benot Jaakovnál talált állatcsontokat, kiderült, hogy az elefántcsontok a csontoknak mindössze a 2-3 százalékát tették ki. A kutatók szerint az elefántcsontok alacsony előfordulási aránya félrevezető, mivel az ősember szervezetébe bevitt kalóriák kétharmada az elefántok húsából származott.

Az elefánt körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt tűnt el a Közel-Keleten, ami számottevő kalóriacsökkenéssel járt a Homo erectus étrendjére nézve. A kutatók ezt az eredményt a legújabb kulturális és anatómiai bizonyítékokkal vetették össze: ezek szerint a Kesem-barlangban talált hominida lépett a Homo erectus helyébe, s özönlötte el a Közel-Keletet.

Mindez azt sugallja, hogy az elefántok eltűnése volt az oka a modern ember megjelenésének a térségben. Amikor az elefántok kihaltak, a Homo erectus rákényszerült arra, hogy az addig könnyű célpontnak számító, többtonnás nagyemlős helyett kisebb, fürgébb állatokra vadásszon, a megnövekedett energiaigényt pedig zsírból pótolja. „Gondolkodnia kellett, hogy mire vadásszon” – magyarázta Ben-Dor, aki szerint ennek fizikai nyomai is vannak: a modern ember tömege sokkal kisebb, mint a Homo erectusé, agytérfogata pedig nagyobb.

A kutatók két izraeli lelőhelyen talált leleteket hasonlítottak össze elméletük igazolásául. A Geser Benot Jaakov 800 ezer évesre datálódik, s a Homo erectus használta, míg az elefántcsontokat csak elvétve tartalmazó Kesem-barlang a modern ember megjelenésére utal; itt számos pengét találtak, de azt is kimutatták, hogy az emberek megosztották egymással az ételt és rendszeresen használtak tüzet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár