Olcsón szabadultak a Leonardónak tulajdonított képtől

Martin Kemp, az Oxfordi Egyetem művészettörténésze szerint az 1998-ban feltűnt rejtélyes képet Leonardo készíthette a milánói herceg lánya, Bianca Sforza esküvői könyvébe. Az oxfordi művészettörténész először 2010-ben vetette fel, hogy a kép alkotója Leonardo lehet, de elmélete heves vitát szült a művészettörténészek között.

A portrét 1998-ban küldték be a Christie's aukciósházba. A képről eleinte úgy vélték, hogy a 19. századi német nazarénusok munkája, ám az elméletet megdöntötte a radiokarbonos vizsgálat, amely szerint a kép 1440 és 1650 között keletkezett.

Kemp először 2008-ban figyelt fel az alkotásra, amelyen Leonardo balkezessége tűnt fel neki. A művet későbbi társszerzőjével, Pascal Cotte-tal, a zürichi Lumiere Technology alapítójával vizsgáltatta meg Párizsban. A szerzőpáros végül 2010-ben jelentette meg könyvét (La Bella Principessa: The Story of the New Masterpiece by Leonardo da Vinci), amelyben felvetették, hogy az alkotás Leonardo da Vinci munkája lehet.

A portrét vellumra, egy speciálisan elkészített és festésre, valamint nyomtatásra használt bőrre festették, azonban eddig nem találtak olyan Leonardo alkotást, amelyet vellumra vittek volna fel, noha az anyagot a könyvkészítés során használták. A kutatók szerint a mű egy könyvből származhat, ugyanis három pici lyuk van a portré bal széle mentén.

A könyvet végül D. R. Edward Wright, a Dél-Floridai Egyetem művészettörténésze segítségével azonosították. A La Sforziada-nak nevezett kötetek a milánói Sforzák udvarában készültek, ahol Leonardo az egyetlen balkezes mesterként dolgozott 1481-től 1499-ig. A házassági könyvből legfeljebb négy másolatot készíthettek Kemp szerint, mind a négy példány rendelésre készült, és különbözik a kötetek díszítése. A megmaradt példányok közül egyet Párizsban, a másikat Londonban, míg a harmadikat Varsóban őrzik. Kemp szerint a kréta és tus felhasználásával készített Leonardo-portré a varsói példánnyal egyezik.

Az elméletet azonban még mindig vitatja a művészettörténész szakma. „Senki sincs meggyőződve arról, hogy ez egy Leonardo” – nyilatkozta Klaus Albrecht Schröder, a bécsi Albertina igazgatója. Kemp vitatott tézisét a 2011-ben az Oxfordi Egyetem kiadójának gondozásában megjelenő könyvében (Leonardo) fogja újra a nyilvánosság elé tárni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai