Gati szerint Gorbacsov volt az európai rendszerváltások kulcsfigurája

A washingtoni John Hopkins Egyetem professzora a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében pénteken tartott előadásában kifejtette: Mihail Gorbacsov belátta, hogy Oroszországot kell megmentenie, és ehhez fel kell áldoznia a szovjet birodalmat, amely anyagilag már nem volt fenntartható. 1945 után a Szovjetunió "kirabolta" Kelet-Közép-Európát, de később "fordult a kocka", nagyon sokba került a birodalom fenntartása, különösen a fegyverkezési verseny mellett - mondta. Charles Gati kitért arra is, hogy máig vitatott, hogy "egy Sztálin megmenthette-e volna a birodalmat". Talán egy ideig igen - vélekedett.

"Fájó következtetés", hogy "kívülről döntöttek Kelet-Közép-Európa, Magyarország jövőjéről", hogy egy kis ország önmagában nem képes elérni, amit akar, hanem a nagyhatalmak mozgatják a világot - mondta. A rendszerváltozásokra utalva hozzátette: "a döntés nem itt történt". Úgy vélte, a nyugat alapvetően tartott a radikális változásoktól, és attól is félt, hogy Gorbacsov távozhat a Szovjetunió éléről. A nyugat azért figyelt Kelet-Közép-Európára, mert ez volt a Szovjetunió terjeszkedésének színhelye, és nem lehetett tudni, hogy a szovjeteknek valójában mi a szándékuk a régióval. Felmerült, hogy a Szovjetunió esetleg fel akarta használni a térséget, hogy magáévá tegye egész Európát - idézte fel.

Kifejtette, Kelet-Közép-Európa volt a "leggyengébb láncszem" a birodalomban, mert itt volt a legerősebb a nemzeti érzés. Ide csak behozták a szovjet rendszert, ezért nem volt elegendő támogatottsága a társadalomban - fogalmazott.

Charles Gati szerint a nyugat propagandával, gazdasági-kereskedelmi nyomással, a diplomáciai kapcsolatok minimalizálásával és a fegyverkezési versennyel igyekezett gyengíteni a Szovjetuniót. Mint mondta, nem létezik jó válasz arra a kérdésre, hogy meddig kell visszamenni a rendszerváltozás okainak kutatásában. Egy lehetséges válasz 1985, amikor a szovjet vezetők a birodalom reformjáról döntöttek, és Gorbacsov került előtérbe - mutatott rá. Egy másik lehetőség 1945-1947, amikor a Szovjetunió terjeszkedni kezdett Kelet-Közép-Európa felé, ugyanis sokak szerint ezzel "túllőtt a célon". Azt azonban nem lehetett előre látni, hogy "a birodalom terjeszkedése megemészthetetlennek bizonyul" - jegyezte meg.

Vonzónak tűnhet azt hinni, hogy a Szovjetunió szétesése 1956-ban Magyarországon kezdődött, de az a birodalom egyik legjobb korszaka volt, akkoriban több fontos csúcstalálkozót tartottak, amelyeken áttörést értek el a nemzetközi kapcsolatokban - fogalmazott a professzor. Ideológiai szempontból azonban mégis fordulópontot jelentett 1956, mert ezután a szovjet rendszerben hívők száma egyre csökkent - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban