Az újvidéki bíróság rehabilitálta Teleki Júliát és családját

A vajdasági parlament 2006-ban határozatban mondta ki a meghurcoltak és elpusztítottak ártatlanságát - csaknem öt évtizeddel szenvedéseik után rehabilitálva őket ezzel. Teleki Júlia, amikor megszületett az erre vonatkozó törvény, elsők között adta be kérelmét. Ezt követően éveket várt a bírósági meghallgatásra, majd többszöri idézés után hozta meg végleges döntését a háromtagú bírói testület.

Az MTI Hírcentrum úgy tudja, az írónő pénteken postai levélben kapta kézhez a négyoldalas bírósági végzést. Ez Teleki Júlia vallomását is tartalmazza, amelyet arra az időszakra emlékezve mondott el, amikor 1944 őszén tíz hónapos korában Tito partizánjai elhurcolták édesapját, akit kivégeztek. Holttestét a többi kivégzett csúrogi és környékbeli magyarral együtt a falu szélén lévő sintérgödörben földelték el. A halotthordók vallomása szerint mintegy háromezer magyar embert temettek ott el.

A terjedelmes végzésbe emellett Teleki Júlia családjának 1945. január 23-án folytatódott viszontagságai is bekerültek. Ezen a napon egy 15 éves szerb gyermek rontott be a házukba puskával a vállán, és arra kényszerítette őket, hogy azonnal hagyják el a házat, mert különben mindenkit megöl.

Teleki Júliát és családját a járeki táborba vitték, ahonnan végül 1945. szeptember közepén egy papírral a kezükben engedték őket szabadon. A papíron az állt, hogy bárhova mehetnek - Csúrog, Zsablya és Mozsor kivételével. Ezt a döntést az akkori Vajdasági Elnökség hozta meg a belügyi szervek javaslatára.

Az újvidéki bíróság pénteken ezt nyilvánította semmissé, azzal az indokkal, hogy sem Teleki Júlia, sem pedig családtagjai esetében nem találtak olyan iratot a levéltárakban vagy egyéb közigazgatási hivatalokban, amely a bűnösségüket bizonyította volna. A végzést viszont már csak Teleki Júlia érhette meg kollektív bűnössé nyilvánított családtagjai közül. Eddig több mint 140 vajdasági magyar család kérvényezte a rehabilitálást, de a szerb bíróság csak néhány esetben hozott ítéletet.

A Délvidéken 1942 január-februárjában a honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász rajtaütéseiben csaknem 3000-4000 ember vesztette életét. Két és fél évre rá, 1944 októberében és novemberében következett az akkori jugoszláv katonai hatalom és Tito partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 30-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét.

Az áldozatokat utólag háborús bűnösöknek kiáltották ki, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Csúrog (Curug), Zsablya (Zabalj) és Mozsor (Mosorin) teljes megmaradt magyar lakosságát - azokat, akik túlélték a vérengzést - mindenüktől megfosztva örökre kitiltották lakóhelyüktől. Gyalogmenetben egy koncentrációs táborrá átalakított településre hajtották őket, ahol az éhínség, a járványos betegségek, a mindennapos ütlegelések következtében 6500-an - köztük több száz gyerek - életüket vesztették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek