2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kiállítás az üldözött egyházi személyiségek emlékére

2011. szeptember 5. 08:51 MTI

Lengyelország és Magyarország történetében meglepően sok a hasonlóság: mindkét állam nemzeti tragédiák sokaságát élte már át - hangzott el többször is egy egri kiállítás megnyitóján.

A Keresztény Ifjúsági Klubban látható, archív fotókkal illusztrált tablókat a varsói Harc és Mártíromság Emlékvédelmi Tanácsa állította össze 2008-ban. A magyar nyelvű szövegekkel is kiegészített tárlat a Katyn és Auschwitz - totalitárius rezsimek a keresztény egyházak lelkészeivel szemben a megszállt Lengyelországban - 1939-1945 címet viseli.

A megnyitón jelenlévőket, köztük a szervező helyi lengyel kisebbségi önkormányzat vezetőit Eger polgármestere, Habis László (Fidesz-KDNP) köszöntötte. Amint fogalmazott: ez a kiállítás keresztény embereket állít az érdeklődés középpontjába, olyanokat, akik nem féltek kiállni a maguk igazsága mellett akkor sem, ha ez az életükbe került

Ezután Ternyák Csaba egri érsek idézte fel családi emlékeit: szülőfalujában is többen bújtattak lengyel menekülteket a második világháború alatt. Ezek az emberek azután apránként eltűntek, hogy a lengyel ellenállásban vegyenek részt. "Mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a miénk a legszerencsétlenebb, leginkább megnyomorított nemzet, különösen a trianoni diktátum óta. A lengyelek azonban legalább ugyanennyit szenvedtek történelmük során, mint mi. Számtalan tragédia érte őket, volt idő, amikor elvesztették önálló államiságukat is" - mondta az érsek.

Ezután a hosszú múltra visszatekintő lengyel-magyar barátságról szólt, személyes emlékei között említve, hogy II. János Pál munkatársaként a lengyel származású pápa gyakran érdeklődött tőle a magyar történelem eseményeiről, és mindig őszinte barátságot táplált a magyar nemzet iránt. Végül Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete beszélt Katyn és Auschwitz tragédiájáról, a kommunista korszak egyházüldözéseiről. Mint mondta, erre azért is szükség van, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát.

Roman Kowalski az MTI kérdésére elmondta, hogy a kiállítást Lengyelországon kívül csak Magyarországon mutatják be, hiszen az átélt történelmi tragédiák sorában annyi a hasonlóság, hogy a magyarok is erőt meríthetnek a lengyelek által átélt szenvedésekből. A tablók képei emlékeztetnek rá, hogy 1939 szeptemberében Lengyelország nyugati felét Németország szállta meg, a keletit a Szovjetunió. Ekkor, majd a háború utáni sztálinista diktatúra időszakában mintegy 6500 egyházi személy szenvedett üldöztetést, közülük több mint 2800-an vesztették életüket a haláltáborokban, a harcok és az üldöztetések során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár