Marco Polo sosem járhatott Kínában

Olasz régészek egy csoportja szerint Marco Polo sosem jutott keletebbre a Fekete-tengernél, és így történetei a kortárs 13. századi leírások szemérmetlen plagizálásából álltak össze. Ha pedig mindez nem lenne elég, a „felfedező” származása is vita tárgyává vált: nemrég ugyanis felmerült, hogy valószínűleg a mai Horvátország területén láthatta meg a napvilágot.

A bejelentésre a Focus Storia történelmi magazinban került sor, ahol Marco Polo művét elemezték, és ennek során derült ki, hogy Kubiláj kán 1274-es és 1281-es, Japán ellen tervezett invázióinak leírásában több pontatlanság és ellentmondás található. A kutatók szerint az olasz krónikás össze-vissza keveri a két hadjárat részleteit; a csoportot vezető Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem régésze szerint ez elképzelhetetlen volt a korban: szerinte ugyanis ha a velencei utazó tényleg ott lett volna, akkor nem írta volna meg ilyen pontatlanul az eseményeket.

Ráadásul korábbi feltárásaik Marco Polo leírásait cáfolták, hiszen a mongol flotta egész más hajókból állt, mint amiket a férfi bemutatott – a krónikákban szereplő öt helyett a valóságban csak három árbocuk volt. Petrella szerint ekkor kezdtek arra gyanakodni, hogy valami nem stimmelhet a leírásokkal, és ezt csak erősítette, hogy az is kiderült: a velencei utazó egyes esetekben olyan perzsa és közel-keleti kifejezéseket használt a kínai és mongol hajókra, amiket a Távol-Keleten senki nem ismert. Végül, de nem utolsósorban: a korabeli kínai és mongol feljegyzésekben, összeírásokban sem jelenik meg Marco Polo neve, annak ellenére sem, hogy követként volt jelen az udvarban.

Így talán tényleg igaz lehet Frances Wood brit akadémikus 1995-ös elmélete, ő ugyanis már akkor megjelent, Did Marco Polo go to China? című könyvében is amellett érvelt, hogy a velencei kalmár sosem jutott keletebbre a Fekete-tengernél. A kutató érvelése szerint, míg a felfedező igen részletesen leírja a korabeli életet, szokásokat, sehol sem említi azt a kínai eljárást, amikor a lányok lábfejét 4-6 éves koruktól erős pólyával szorították össze. Nem szerepelnek az útleírásokban az evőpálcikák, a teázás szokása, ahogy a kínai nagy fal sem.

"A velencei levéltárban nincs semmilyen dokumentum, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Marco Polo családjának lettek volna kínai kapcsolatai, hátrahagyott ingóságaik között sem szerepelt egyetlen kínai eredetű tárgy. Az egyik lehetőség, hogy a velencei felfedező egyszerűen lemásolta egy perzsa kalmár feljegyzéseit. Marco Polo kéziratában mindössze 18 olyan mondat található, amelyet egyes szám első személyben osztja meg benyomásait. Nagyon kevés helyen fogalmaz úgy, hogy 'saját szememmel láttam'" - nyilatkozta Wood, aki szerint személyes benyomásokon alapuló beszámoló helyett Marco Polo műve egyfajta középkori adatbázis, amelybe a korabeli távol-keleti ismereteket gyűjtötte egybe.

Marco Polo apjával és nagybátyjával 1271-ben indult keletre, végül 1295-ben tért vissza szülővárosába. 1298-ban a genovaiak fogságába esett, és az itt töltött egy év alatt rabtársának, a pisai Rustichellónak mondta tollba kalandjait. A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai címet viselő könyv nemsokára óriási népszerűségre tett szert. A nagyközönség azonban nem vette komolyan Polo emlékiratait, és a könyvet hamarosan az Il Milioneként (Az egymillió) emlegették, utalva a feltételezett hazugságok számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt