Kíméletlen kiállítás a szovjet kényszermunkásokról

A náci Németország 1941. június 22-én indított hadjáratot a Szovjetunió ellen. A tárlat kíméletlenül mutatja be a szovjet rabok fájdalmát.

Hetven évvel azután, hogy a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót, még mindig szokatlan, hogy a hivatalos, fényes győzelemről szóló orosz történetírás mellett a fájdalmat is bemutatják. "Ezzel a kiállítással a meggyilkoltak végre hazatérhetnek, még ha csak fényképen vagy egy nyilvántartásban szereplő névként" - fogalmazott Szergej Kuznyecov, a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumának munkatárása.

Kényszermunkásként a földeken vagy a futószalag mellett: német alapítványok, többek közt a manapság emlékhelyként működő buchenwaldi és a mittelbau-dorai táborok szervezetei ezer négyzetméteren mutatják be a múzeum falain és vitrinjeiben a háború borzalmait. A tárlat éles ellentétben áll az orosz főváros nyugati részében 1995-ben nyílt múzeumot jellemző győzelmi pátosszal. A kiállítás 2012-ben Prágába, Lengyelországba, majd az Egyesült Államokba utazik.

"A kényszermunka mindenki szeme előtt folyt. A nácik számára a munkaerő része volt a hadizsákmánynak" - mondta Jen-Christian Wagner, a tárlat kurátora. A németek, a kényszermunkások és a háború címet viselő kiállítás egyebek mellett bemutat egy braunschweigi szülőotthont, ahol a szovjet nőktől azonnal elvették csecsemőiket. A gyerekek gyötrelmes halált haltak. Csak a Szovjetunióból ötmillió embert hurcoltak el - emlékeztet a tárlat.

Azokra, akik túlélték a németországi megpróbáltatásokat, és visszatérhettek hazájukba, ellenségesen tekintett a sztálini rezsim. Gyanúsnak vélték őket, sokukat szibériai táborokba küldték. A moszkvai kiállítás látogatói meghallgathatják a túlélők történeteit is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek