2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Miért nem hallgatott Sztálin a figyelmeztetésekre?

2011. június 27. 10:21 BBC News

Sztálinnak 1941-ben számos alkalommal jelezték, hogy a német erők támadásra készülnek, a szovjet diktátor azonban nem hallgatott a figyelmeztetésre - állítja egy orosz történész.

2011. június 22-én a Barbarossa-hadművelet megkezdésének hetvenedik évfordulójára emlékezett a világ. A szomorú történelmi esemény még mindig több megválaszolatlan kérdést tartogat; a történelmi talányok egyike, hogy vajon miért nem készült fel az előre jelzett német támadásra a Vörös Hadsereg.

A Konszomolszkaja Pravda Arszen Martiroszjan hadtörténésszel készített interjújában a kutató elmondta: a szovjet hírszerzés 47 alkalommal nevezte meg Sztálinnak az invázió majdnem pontos időpontját a támadást megelőző tíz napban. A történész aláhúzta, hogy Moszkva már 1935-től kezdve tudott Hitler támadási szándékáról, és 1936-tól kezdve információi voltak a keleti hadjáratról.

A Führer egyszer maga is felfedte titkát Sztálinnak, ugyanis a náci vezető egy 1941 májusában kelt levelében arról tájékoztatta a bolsevik vezért, hogy valamikor június 15. és 20. között átcsoportosítja katonáit a keleti határról nyugatra. Az orosz hadtörténész szerint a kelet és a nyugat szavak felcserélésével tárultak fel Hitler valós szándékai.

Martiroszjan aláhúzta, hogy a szovjet határőrség szervei érzékelték a közeledő inváziót, és ezt többször is jelentették. A történész szerint június 1-10. között 110 ellenséges kémet és szabotőrt fogtak el, a hátralévő 12 napban pedig további kétszázat. Ráadásul néhány június 14-én és 18-án elfogott szabotőr megadta az őket vallató szovjet hatóságoknak a Szovjetunió elleni támadás pontos kezdetét. Sztálin a nyugtalanító hírek hatására június 18-án légfelderítést rendelt el a Szovjetunió nyugati határai mentén. A repülést végző tiszt, Georgij Zakharov megerősítette a hírszerzés és a határvédelem információit, ugyanis olyan jeleket látott a levegőből, melyek egy nagyszabású invázió előkészületeire utaltak.

Martiroszjan érvelése szerint Sztálin azért nem reagálhatott érdemben a baljós értesülésekre, mert attól tartott, hogy a német hírszerzés szándékosan félre akarja vezetni, emellett döntő bizonyítékai sem voltak a támadásról.

Az orosz lapnak nyilatkozó, egykor a KGB állományában dolgozó történész arról ismert, hogy folyamatosan Sztálin világháborús szereplését igyekszik védelmezni, már több „mítoszrombolónak” szánt könyvet jelentetett meg a szovjet diktátorról.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár