Miért nem hallgatott Sztálin a figyelmeztetésekre?

2011. június 22-én a Barbarossa-hadművelet megkezdésének hetvenedik évfordulójára emlékezett a világ. A szomorú történelmi esemény még mindig több megválaszolatlan kérdést tartogat; a történelmi talányok egyike, hogy vajon miért nem készült fel az előre jelzett német támadásra a Vörös Hadsereg.

A Konszomolszkaja Pravda Arszen Martiroszjan hadtörténésszel készített interjújában a kutató elmondta: a szovjet hírszerzés 47 alkalommal nevezte meg Sztálinnak az invázió majdnem pontos időpontját a támadást megelőző tíz napban. A történész aláhúzta, hogy Moszkva már 1935-től kezdve tudott Hitler támadási szándékáról, és 1936-tól kezdve információi voltak a keleti hadjáratról.

A Führer egyszer maga is felfedte titkát Sztálinnak, ugyanis a náci vezető egy 1941 májusában kelt levelében arról tájékoztatta a bolsevik vezért, hogy valamikor június 15. és 20. között átcsoportosítja katonáit a keleti határról nyugatra. Az orosz hadtörténész szerint a kelet és a nyugat szavak felcserélésével tárultak fel Hitler valós szándékai.

Martiroszjan aláhúzta, hogy a szovjet határőrség szervei érzékelték a közeledő inváziót, és ezt többször is jelentették. A történész szerint június 1-10. között 110 ellenséges kémet és szabotőrt fogtak el, a hátralévő 12 napban pedig további kétszázat. Ráadásul néhány június 14-én és 18-án elfogott szabotőr megadta az őket vallató szovjet hatóságoknak a Szovjetunió elleni támadás pontos kezdetét. Sztálin a nyugtalanító hírek hatására június 18-án légfelderítést rendelt el a Szovjetunió nyugati határai mentén. A repülést végző tiszt, Georgij Zakharov megerősítette a hírszerzés és a határvédelem információit, ugyanis olyan jeleket látott a levegőből, melyek egy nagyszabású invázió előkészületeire utaltak.

Martiroszjan érvelése szerint Sztálin azért nem reagálhatott érdemben a baljós értesülésekre, mert attól tartott, hogy a német hírszerzés szándékosan félre akarja vezetni, emellett döntő bizonyítékai sem voltak a támadásról.

Az orosz lapnak nyilatkozó, egykor a KGB állományában dolgozó történész arról ismert, hogy folyamatosan Sztálin világháborús szereplését igyekszik védelmezni, már több „mítoszrombolónak” szánt könyvet jelentetett meg a szovjet diktátorról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Miniszteri kinevezésének napján tartóztatták le hazaárulás vádjával Maléter Pált
• Menlevelekkel segítette 1944-ben az üldözött zsidókat Bibó István
• Tanú akart lenni Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith
• Kalandos módon, eltérített repülőgéppel disszidáltak a magyar fiatalok 1956-ban
• Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban
• Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek
• A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre
• A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
• Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter