Újabb magyarázat a torinói lepelre

A felfedezéséről már könyvet is megjelentető Luciano Buso szerint a 15-ös szám többszöri előfordulása azt jelzi, hogy Giotto 1315-ben készítette a leplet. Ez egybeesik a vallási szakértők által vitatott radiokarbonos vizsgálat eredményével, amely a 14. század elejére keltezi az ereklyét.

„Nagyfelbontású képeket vizsgáltam meg, s több helyen is felfedeztem a számot, köztük Krisztus arcán, kezein, valamint egy hosszú, keresztnek tűnő szimbólumon is” – nyilatkozta a festészettel és restaurálással foglalkozó trevisoi Buso. „Nem próbált meg semmit hamisítani, ez abból is látszik, hogy ’Giotto15’-ként írta alá, ami hitelesítette munkáját” – tette hozzá.

A firenzei születésű Giotto di Bondone (1267-1337) festőként, szobrászként és építészként dolgozott, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja volt. A Rómában iskolázott Giotto 1287 körül kezdett önállóan alkotni az assisi San Francesco felső templomában. Később Padovában, Firenzében, Milánóban és Nápolyban működött.

Giotto nevéhez egy új ábrázolási mód fűződik, ez a bizánci iskola szigorú sematizmusától elfordulva a művésznek az őt körülvevő világról alkotott személyesebb felfogását tükrözi, ami a természet megfigyelésén és pszichológián alapul. Ez a fejlődés világosan megmutatkozik a művész korai, középső és késői alkotó korszakához tartozó assisi, padovai és firenzei freskóin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig