Számok lehetnek a rejtélyes hieroglifák Kheopsz-fáraó piramisában

A gízai nagy piramis, amely i.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az ókori világ hét csodája közül. Négy szűk járatának a rendeltetése 1872-es felfedezésük óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A két felső a "Király sírkamrájától" a külvilág felé vezet, és egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak. A két alsó aknát, amelyek a "Királyné sírkamrájából" indulnak, és folytatás nélkül érnek véget, 1993-ban kutatták először.

A járatok feltárására Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő miniszter hirdette meg a Dzsedi-projektet, a nemzetközi kutatás annak a varázslónak a nevét viseli, akivel Kheopsz konzultált a piramis tervezése közben. A pályázat győztese, a Leedsi Egyetem, amelynek szakemberei által konstruált robot lett, amelyet egy parányi kamerán kívül miniatűr ultrahangos készülékkel is felszerelték, valamint egy olyan "bogárral", amely akár egy 19 milliméter átmérőjű lyukon is képes átpréselni magát.

A robot május végén kezdte a kutatást a déli aknában, és kamerája elég apró volt ahhoz, hogy a "mészkőajtón" lévő parányi lyukon "bekukucskálva" észlelje a 4500 éves feliratokat. A kutatók érdeklődését mindenekelőtt a rejtett kamra padlóján látható három, vörös okkerrel festett ábra keltette fel. Luca Miatello független kutató, az óegyiptomi matematika szakértője szerint hieratikus számokról van szó. "Jobbról balra olvasandók és a 100-as, 20-as és 1-es számot jelölik. Az építők egyszerűen megjelölték az akna hosszát, amely 121 királyi könyök, avagy kubik" - magyarázta Luca Miatello.

Az ókori egyiptomiak mértékegysége, a királyi könyök 52,3-52,5 centimétert tett ki. Egy kubik hét tenyérből állt, ezek mintegyike 4 ujjból. Mint Luca Miatello kiemeli, a vörös jelzések az egykori építők "feljegyzései". A hajdani szakemberek a piramis járatait precíz matematikai számítások alapján tervezték meg.

Az akna felderítését végző csapat várhatóan 2011 augusztusában lesz képes a vörös felirat részletesebb vizsgálatára, amikor a speciális Dzsedi robot egy nagyobb felbontású kamerával felszerelkezve fog visszatérni a Királynők Kamrájának déli aknájába.

A kutatást vezető Záhi Havvász kapcsán több botrány robbant ki az elmúlt hónapokban, Egyiptom főrégészét és miniszterét legutóbb egy régészeti lelőhelyeket veszélyeztető ingatlanfejlesztési terv miatt támadták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”