A kínaiak beelőzték Kolombuszt?

Merre jártál, He?

Az Amerika felfedezéséről folytatott csatározás újabb fordulóponthoz érkezett – a régi térképeken jól látszik, hogy amellett, hogy Zheng He, kínai hajós felfedezte Ausztráliát, Kolumbuszt is megelőzte 40 évvel – állítja Gavin Menzies, az angol haditengerészet kiszolgált parancsnoka.

Az amatőr történész éppen aláaknázni készül a diplomás szakértők hírnevét, épp úgy, mint a századokon át bevett kínai bölcsességet. Menzies új könyvében azt állítja, hogy a kínai hajós Zheng He, és nem Kolombusz volt az első, aki felfedezte Amerikát. Szerinte Zheng He kétségtelenül elnavigálta hajóhadát Kubába és Rhode Islandre 1421-ben, és nem csak Dél-Ázsiába és Kelet-Afrikába, ahogy a köztudatban van. Ennélfogva az Új-világ felfedezésének koronája a Keletet illeti.

Zeng He-t mindenki ismeri Kínában. Híres hajós volt a XV. században, akinek végül is belpolitikai problémák miatt kellett felhagynia nagyra törő terveivel – elfogadva ezzel azt, hogy Kína öt évszázadig teljes elszigeteltségben éljen.

Menzies (64) azért érkezett Kínába, hogy előadja teóriáját, és hogy megnyerje a tudósokat mielőtt a brit könyvesboltokba kerülne a könyve. Csakhogy megérkezése után azonnal támadások kereszttüzébe került. A Királyi Haditengerészet egykori tisztje hamar kimutatta alázatát. „Elsősorban azért jöttem, hogy figyeljek. Nem állítom, hogy többet tudok a kínai tudósoknál.” Ez természetesen nem teljesen igaz. Azért jött, hogy elismerést szerezzen az elvének, amely átformálná nemcsak a kínai tudományágakat, hanem a világ felfedezésének történetét is. Eretnek a hívők között.

Menzies tézise röviden összefoglalva a következőket tartalmazza:
Amikor Zheng He behajózott, a hajóhadba 107 hajó tartozott, 28000 férfi, nő és gyerekkel a fedélzetén. Minden hajó legalább 1000 matrózt vitt, többnyire korábbi bűnözőket. A kapitányok eunuchok voltak. A flotta jól fel volt szerelve. Különböző hajók voltak a víz, gabona és ló szállítására. A disznókat disznóólban tartották, a kutyákat pedig fogyasztásra tenyésztették. Minden hajón voltak prostituáltak. A hajóhad hónapokig utazhatott anélkül, hogy szárazföldet láttak volna. Az eunuchok navigáltak a csillagok állásából, amikor ez a technika Európában még ismeretlen volt.

Fontos tudni, persze, hogy Menzies Kína iránti érdeklődése apai vonalon tápláltatott. Az amatőr történész apja ugyanis szintén a haditengerészetnél szolgált, éppen a dél-kelet ázsiai térségben.

Menzies érdeklődése egy idő után a középkori térképek felé fordult. Így bukkant arra a kartográfiára, ami elvezett őt tézise felállításához: „Rábukkantam egy furcsa térképre, amely úgy tűnt, hogy Amerikát ábrázolja 72 évvel mielőtt Kolombusz felfedezte volna azt” - magyarázza a kínai tudósoknak tartott konferencián. ”Először azt hittem, hogy portugál térképről van szó, így hát elmentem a lisszaboni levéltárba. De sejtésem nem igazolódott be. Az ott talált iratok kizárták, hogy korábban már egy térképen ábrázolták volna Amerikát Afrikát és Ausztráliát. Ezért elkezdtem olyan, korban megegyező térképek után kutatni, amelyek hasonló pontossággal, ábrázolásmóddal készültek, és végül ezt találtam. Ez a bizonyítékom arra, hogy az egész világ fel volt térképezve mielőtt az európai hódítás elindult.”

A The New York Times tudósítása szerint a teremben ekkor teljes csönd honolt. A kínaiak nem tudtak, vagy csak nem akartak szólni? Menzies ekkor körbeadott néhány fénymásolatot, amelyeket azonnal átnéztek az akadémikusok. Menzies fénymásolata 15. és 16. századi európai térképeket ábrázol. A szakértők sokáig értetlenül nézték, mit is ábrázolnak a másolatok. A hangulat fokozásául egy olyan, modern térkép vonalaira helyezi az általa fellelt térképet, amely szerinte Észak- és Dél-Amerika egyes részeit ábrázolja, jóval azelőtt, mielőtt az európaiak eljutottak volna oda. Hogyan juthatott a térképekhez? – teszi fel valaki a kérdést. Hát a kínaiaktól – jön a meglepő válasz.

További bizonyíték jönnek. Menzies több száz apró körülményre bukkant. Nincs perdöntő bizonyítéka köztük, de amit összegyűjtött, az meggyőző kell, hogy legyen. Több Ming dinasztiából származó porcelán darabot, feljegyzést, térképet talált, ami a teóriáját igazolja.

”Az első európai felfedezők ázsiai kakasokat találtak Patagóniában” - mondja – „ezek nem tudnak messzire repülni, és nem őshonosak Amerikában, csak Kelet-Ázsiában találhatók. Továbbá ez első európaiak kukoricát találtak Ázsiában, ami Amerikában őshonos, és csak ember által lehet áttelepíteni. Kínai feljegyzések állítják, hogy Zheng He flottája hozta be a kukoricát, amit ők „nagyon nagy gabona fülnek” neveztek. A bizonyítékok tehát biztosan jelzik azt, hogy a kínaiak fedezték fel Észak és Dél Amerikát.”

A akadémikusok azzal próbálják cáfolni Menzies teóriáját, hogy a kínaiak nem rajzoltak ilyen térképeket, teljesen más a technikájuk. És amúgy is, He flottáját kalózok tartóztatták fel Sri Lankánál, így nem juthatott el Amerikába.

A bizonyítékokat tehát nem találták kellően meggyőzőnek. Ellenben az újságírókkal, akik itták Menzies minden egyes szavát. Igaz, nekik nem volt mit veszteniük, ők nem akadémikusok.