Liszt és Budapest

A különböző tárlók felett olyan épületek, intézmények képe áll, amelyekhez Liszt Ferenc életének egy-egy fontos momentuma fűződik. Az 1820-as évek Pestjének látképével indul a kiállítás, amelyet Domokos Zsuzsanna, az emlékmúzeum igazgatója rendez.

Kiemelte: a gyermek Liszt első pesti koncertjét 1823. május 1-jén tartották a Hét Választófejedelmek nevű fogadó termeiben. Pest utcáin olyan plakátok jelentek meg, amelynek szövegét Liszt Ádám fogalmazta meg fia nevében: "Nagyérdemű Közönség! Magyar vagyok 's nem ismerek nagyobb szerencsét, mint ha nevelésem és képeztetésem zsengéjével kedves hazám iránti legbensőbb hajlandóságom és hálám zálogául Francziaországba és Angliába utaztom előtt szolgálok; ha mi éretlenség mutatkozik még képeztetésemen, fáradhatatlan szorgalmam által nagyobb tökéletességre juthat, 's egykor talán olly igen szerencsés lehetek, hogy kedves hazám díszének egy ágacskájává válhassak."

Szimbolikus az a pillanat - véli Domokos Zsuzsanna -, amikor a gyermek Liszt először ad hangversenyt Pesten. Pest a korszak leggyorsabban fejlődő városává nőtt ezekben az években, a századelőtől az 1840-es évekig lakossága háromszorosára gyarapodott.

A Magyar Nemzeti Múzeumból kölcsönzött kép emlékeztet az 1838-as pesti árvízre. Liszt Velencében olvasta a tragédia hírét, és azonnal Bécsbe sietett, hogy jótékonysági koncertsorozattal segítsen a bajbajutottakon. Az április 18. és május 25. között adott nyolc hangverseny jövedelme volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet a magyarok az árvízkárosultak javára kaptak.

A sokrétegű kiállításon látható egyebek között az a díszkard, amelyet 1840-es pesti koncertjei alkalmával adtak át Lisztnek. Olvasható például Podmaniczky Frigyes naplórészlete is a január 4-i hangversenyéről. Megismerhetők olyan dokumentumok, amelyek tanúskodnak arról, Liszt Ferenc nemcsak a konzervatórium - a Nemzeti Zenede - létrehozását segítette, hanem alapítványt is hozott létre a tehetséges fiatalok ösztöndíjára.

Bemutatjuk - hívta fel a figyelmet Domokos Zsuzsanna - egy Mosonyi Mihályhoz írt levél részletét is - Mosonyi Liszt egyik legodaadóbb barátja volt. Nagybőgőn játszott az Esztergomi mise előadásán, majd elkészítette a mise négykezes zongorakivonatát, amelyet Liszt sokra értékelt. A Vigadó látképe emlékeztet arra, hogy a Szent Erzsébet legendát itt mutatták be a szerző vezényletével 1865-ben. Ez volt az első alkalom, hogy Liszt abbé öltözetében lépett közönség elé. Olvasható Liszt zeneakadémiai kinevezési okmánya is, és látható a Zeneakadémia első tanári karának fotográfiája.

A kiállítás epilógusa Liszt születésének 1911-es, 100. évfordulóját idézi fel. Hogy milyen hatalmas távlatot nyitott Liszt a magyar zenének, azt Bartók Béla tudományos akadémiai székfoglalója dokumentálja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai