Életre kel a Vadnyugat
2011. március 9. 10:26 The Daily Mail
A régi klisék felerősítése mellett a valódi arcát is megmutatja a Vadnyugat, amely az aranybányájáról elhíresült Deadwood városából származó szemcsés, szépia hangulatú felvételeken keresztül köszön vissza ránk.
A képek azután jelentek meg a különböző amerikai lapokban, hogy a kongresszusi könyvtár hosszú idő után végre kiadta azokat. Deadwood – amelyről az HBO is készített egy három évadot megért sorozatot – a történelembe mint egy lázadó, törvényen kívüli város vonult be, ahol olyan szerencselovagok garázdálkodtak, mint ‘Wild Bill’ Hickok, Calamity Jane és Wyatt Earp.
A John C.H. Grabill által készített fényképeken az is látszik, mennyire tért el a hagyományos hollywoodi westernfilmek ábrázolásmódja a valóságtól. Az egyik képen szakállas öregek aranyat mosnak, míg egy másik felvételen egy indián törzsfőnök pózol teljes harci díszben. A képeken leginkább a bennszülött lakosok és a határvédők arcáról messziről lerívó komolyságra számítanánk, de alig látunk olyan felvételt, ahol mindenkinek az övén ott lógna a hatlövetű, a vagonokat pedig nem lovak, hanem ökrök húzzák, sőt a Deadwood Stage-nél is inkább kabátot, illetve nyakkendőt viselnek az emberek – mintha üzleti megbeszélésre indulnának, nem pedig a sziúk támadását várnák.
1887 és 1892 között Grabill 188 albumin-fotót küldött az amerikai kongresszusi könyvtárba, s kérte az intézményt, hogy a képekre terjedjen ki a szerzői jogok védelme. A dél-dakotai kisvárost röviddel azután alapították, hogy a közeli Fekete-hegyekben 1876-ban aranyat fedeztek fel. Ahogy a bányászok kezdték elözönleni a várost, a település népessége hirtelen ötezerre ugrott, a vagonokban pedig nemcsak élelmiszer érkezett, hanem szerencsejátékosok, prostituáltak és rablók is. Grabill – aki a háromszáz indián legyilkolásával végződő Wounded Knee-mészárlást is dokumentálta – a település expanzióját is megörökítette, de láthatunk képeket az 1888-as városi parádéról, amelyet a vasúti összekötés befejezésének örömére tartottak.
A vidéket a fehér ember érkezése előtt a cheyenne, a kiowa, a pawnee, a crow és a sziú, más néven lakota indiánok lakták. Annak ellenére, hogy a területet az 1868-as egyezményben a lakota indiánoknak juttatták, már a hetvenes években megkezdődött a Fekete-hegyek körüli vidék benépesítése. Custer tábornok 1874-ben expedíciót vezetett a térségbe, majd bejelentette, hogy a Francia-pataknál aranyat találtak – erre tomboló aranyláz vette kezdetét, s ez hozta magával a város megalapítását, majd rohamtempóban történő fejlődését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
