Botrányok kísérték a vereckei honfoglalási emlékmű építését
2011. március 2. 08:48 MTI
Eredetileg a honfoglalás 1996-os millecentenáriumára kellett volna elkészülnie az új honfoglalási emlékműnek a Vereckei-hágón, a száz évvel korábban emelt, később a szovjet hatóságok által lerombolt emlékjel közelében, ám a kezdeményezés az ukrán-magyar kapcsolatok botránykövévé vált.
Korábban
A Vereckei-hágón létesítendő honfoglalási emlékmű ötletét 1995-ben vetette fel a 2005-ben elhunyt Fodó Sándor, a KMKSZ alapító elnöke, aki a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) a támogatását kérte elképzelésének a megvalósításához. Tervéhez sikerült Leonyid Kucsma akkori ukrán elnök támogatását is megszereznie.
A KMKSZ által hivatalosan megvásárolt földterületre szánt emlékmű tervét Matl Péter munkácsi szobrász készítette el: a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképező, hét tömbből álló emlékmű a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A "kapu" nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.
Mivel a KMKSZ már kezdetben számolt azzal, hogy gondok lehetnek a honfoglalási emlékmű "fogadtatásával" az ukrán nacionalisták részéről, a létesítményt eleve „bombabiztosra”, azaz masszív vasbeton szerkezettel terveztette. A szövetség feltételezése röviddel az építkezés kezdete után beigazolódott: kárpátaljai és galíciai ukrán nacionalista szervezetek heves tiltakozásba kezdtek a vereckei magyar emlékmű létesítése ellen. A probléma súlyát jelezte, hogy 1996 júniusában Volodimir Jevtuh ukrán nemzetiségi és migrációs miniszter a Vereckei-hágóra látogatott, hogy a helyszínen tájékozódjon a magyar emlékmű kapcsán felmerült gondokról. A problémát azonban nem sikerült orvosolnia, az építkezés abbamaradt, mivel az ukrán hatóságok megtiltották az emlékműnek a honfoglalás 1100. évfordulójára tervezett ünnepélyes felavatását.
A torzóban maradt emlékjel időközben a világ magyarságának a zarándokhelyévé, s a kárpátaljai magyar szervezetek részéről presztízskérdéssé vált, ezért mind a KMKSZ, mind a vele szemben álló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szorgalmazta a felépítését. 2007-ben az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottságon belül munkacsoport alakult az emlékmű problémájának a megoldására.
Egy évvel később úgy tűnt, sikerül pontot tenni a másfél évtizede húzódó ügy végére; a KMKSZ-nek ugyanis sikerült minden építési engedélyt megszereznie, s a magyar kormány 25 millió forintot utalt ki az emlékmű építésének a befejezésére. Az emlékjel ünnepélyes felavatását 2008. március 14-re tervezték Viktor Juscsenko ukrán elnök és Sólyom László magyar államfő részvételével. A honfoglalási emlékmű hivatalos átadása azonban ismét elmaradt ukrán nacionalista szervezetek tiltakozása miatt, amelyek ezúttal azt kifogásolták, hogy a szerintük Nagy-Magyarország határát jelképező emlékmű ráadásul - állításuk szerint - a magyar és lengyel katonák által 1939-ben a Vereckei-hágón kivégzett ukrán fegyveres ellenállók tömegsírjainak a közelében, tehát kegyeletsértő módon épült.
2008 júliusában ugyan Ukrajna budapesti és Magyarország kijevi nagykövete felavatta a honfoglalási emlékművet, ám ezt a KMKSZ, amely a múlt év őszétől az építmény tulajdonjogával is rendelkezik, nem ismeri el, mert szerinte az aktussal nem rendeződött az emlékjel jogállása. Mivel az emlékművet nem óvja a törvény, így továbbra is védtelen a rongálásokkal szemben. Az elmúlt három év során legalább hat ilyen támadás érte, a legutóbbi az elmúlt hétvégén, amikor ukrán nacionalisták tüzet gyújtottak rajta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap