Caravaggio, a nagy balhés
2011. február 22. 08:50 BBC News
Verekedett, randalírozott, sőt, embert is gyilkolt Caravaggio, aki legalább annyira ismert volt művészi körökben, mint hatósági berkekben.
Korábban
A római Állami Levéltár kiállítása új megközelítésbe helyezi a művész kalandos életét. Caravaggio barátságai, mindennapjai és lármás verekedései – köztük az, amiért V. Pál pápa halálra ítélte – azokból a kézzel írott rendőrségi aktákból, jogi és bírósági iratokból ismert, amelyeket több kötetbe rendeztek és évszázadokon át megőriztek. A rendkívül nehezen olvasható pergamenek igen rossz állapotban vannak, helyreállításuk az olasz kulturális minisztérium vezetésével folyik.
Caravaggio engedély nélkül hordott magánál kardot, tőrt, sőt még pisztoly is volt nála, s közben azzal dicsekedett, hogy egyházi védelem alatt áll, mivel számos fontos megrendelést kapott Rómától. A művésznek gyakran gyűlt meg a baja a rendfenntartó erőkkel, a hirtelen haragú férfi egyszer articsókát vágott a pincér arcába egy kocsmában, máskor pedig lyukat vágott műtermében, azért, hogy a hatalmas festményei elférjenek – a főbérlő végül beperelte, mire a feldühödött Caravaggio kővel betörte a szoba ablakát.
A dokumentumok a művész életének legsötétebb epizódjába engednek betekintést, amikor Caravaggio 1606-ban egy verekedés után meggyilkolt egy férfit, bizonyos Ranuccio Tommassonit. A dulakodást egy modern kori „bandaháború” előzte meg, a verekedést ugyanis előre megbeszélték. A művész három barátjának társaságában Caravaggio lakásánál, a Campo Marziónál találkozott haragosaival. A festő néhány életrajzírója szerint a két csoport egy nő miatt különbözött össze, de a bírói feljegyzésekből az derül ki, hogy a vitát tartozás robbantotta ki. Az azonban biztos, hogy miután Caravaggio megölte Ranucciót, elhagyta a várost.
A festő előbb Máltára, majd Szicíliába ment, ahol új megbízások vártak rá; V. Pál ekkor ítélte halálra, miután a művész már befejezte a pápáról készített portréját. A dokumentumok új megvilágításba helyezik Caravaggio halálának körülményeit is. A festőóriás 1610-ben, az észak-római Porto Ercole-ben hunyt el, azonban nem a hitelezői és a rendőrség elől menekülve, magányosan halt meg egy tengerparton – ahogyan azt biográfusai sugallják –, hanem kórházi ágyán fekve. Caravaggio mindössze 38 éves volt ekkor, s délről északra tartott, annak reményében, hogy befolyásos barátai védelmébe veszik, s valahogy sikerül ejteni ellene a vádat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap