Szlovákiai magyarokról szlovákiai magyar történészi szemmel

A könyv szerzője elmondta, kötetében arra kereste a választ, hogy az 1938-as bécsi döntés, az egykori magyar területek anyaországhoz történt visszacsatolása után miért örültek annyira a szlovákiai magyarok, noha az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság - Tomás Masaryk elnök vezetésével - demokratikus állam volt.

"Az életben semmi sem fehér vagy fekete, a masaryki demokrácia csak a többségnek kedvezett, a kisebbségeket, így a magyarok identitását elnyomta, vagyis tilos volt a magyar színek használata, a Himnusz eléneklése, s lerombolták a magyar történelmet idéző szobrokat is, tehát mindazt, ami fontos volt nekik" - jegyezte meg a történész.

A terület elcsatolása az I. világháború után komoly törést okozott a határ menti településeken, mert vízumkényszer volt Csehszlovákia és Magyarország között, a lakosság kapcsolattartása ezáltal megszűnt. Budapestről a politikusok viszont direkt módon próbálták befolyásolni a szlovákiai magyarságot, képviselőik hetente utaztak instrukciókért a magyar fővárosba - tette hozzá.

A terület visszacsatolása felülírta az ottani magyarokban mindazt, amit a csehszlovák állam megteremtett. Kivonultak az utcákra, és szabadon kinyilvánították etnikai hovatartozásukat - boldog pillanat volt ez számukra, és nem sejtették, hogy mi jön ezek után: 1945-től még 20 évig szó sem lehetett magyarságuk vállalásáról - mutatott rá Simon Attila.

1938 vízválasztónak bizonyult. Felmerült a kérdés, hogy miért viselkedtek úgy a magyarok 38-ban, amikor tudhatták, min mentek keresztül az előző 20 évben, vagyis Trianon után. A magyar iskolarendszer megvolt ugyan, de nem lehetett tanítani magyar történelmet, március 15-ét nem ünnepelhették meg a diákok, nem volt lehetőség az identitás kifejezésére, kétarcú volt a csehszlovák demokrácia - jegyezte meg a kutató.

Simon Attila 1966-ban született Rimaszombatban, a révkomáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője. A két világháború közötti Szlovákia és a szlovákiai magyarok történetét kutatja. A Fórum Kisebbségkutató Intézet adta ki könyvét, amelyben a csupán áldozatként megrajzolt kisebbség helyett egy viszonylag teljes életet élő közösség sorsát vázolja fel három ország 14 levéltárának kutatásai alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike