Kínos csendben emlékezik Amerika az észak-déli polgárháborúra

Teljesen máshogy festett Abraham Lincoln születésének 200. évfordulója, amelyet tavaly ünnepeltek meg a tengerentúlon. A kongresszus erre az alkalomra egy speciális bizottságot is felállított, amely az egész nemzet lelkiismeretét próbálta felrázni számtalan kiállítás megszervezésének segítségével. Washingtonban a National Portrait Gallery, a National Gallery of Art és a National Museum of American History is szentelt egy-egy kiállítást Lincoln életének és alakjának bemutatására. A New York Historical Society Lincoln és New York címmel nagyszabású show-t indított el, amely az egész országot bejárta.

Az amerikai polgárháború óriási benyomást gyakorolt a képzőművészekre, köztük a fotósokra. Ott van például Matthew Brady halott katonákat ábrázoló képe, amely valósággal sokkolta a romantikus ábrázolásmódhoz szokott embereket. „Amerikának túl sok gátja van a polgárháborúra való emlékezés terén” – nyilatkozta Harold Holzer, a Metropolitan Museum of Art külkapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese. „A visszapillantás, amely néhány különösen fontos festmény leleplezése előtt tisztelgett, furcsa érzéseket szabadított fel. Maga az emlékezés is igencsak kritikus volt, így több kellemetlenséget okozott” – tette hozzá Holzer, aki szerint az 1961-es centenárium „több szempontból is kellemetlen” volt, mivel a déli államok akkor azt nem akarták felhasználni a polgárjogi küzdelmek közelsége miatt.

A polgárháborút övező nagy hallgatást a Smithsonian American Art Museum törte meg, amely a háborús művészetnek szentelt kiállítást, különös tekintettel a táj- és zsánerképekre. A 2012 novemberében nyíló A polgárháború és az amerikai művészet című tárlat végleges koncepcióján ugyan még dolgoznak a szakemberek, de azt már most is tudni lehet, hogy az érdeklődők megtekinthetik majd Winslow Homer két festményét, a Foglyok a frontról (1866) és az Otthon, édes otthon (1863) című alkotást, sőt, a Metropolitan Museum of Art és a National Gallery of Art is jelezte: szívesen kölcsönadná gyűjteményének témába vágó darabjait.

Richmondban a Virginia Museum of Fine Art a múlt hónapban nyitotta meg hasonló tematikájú kiállítását, többek között John Becker festményeivel a sorban. „Meglepő, hogy ilyen kevés múzeum vállalkozott nagyobb kiállítás szervezésére, de mi, mint a Konföderáció egykori fővárosa, ezt kötelességünknek éreztük” – mondta el a múzeum szóvivője.

Eleanor Jones Harvey, a Smithsonian kurátora szerint a kiállítások hiánya részben a háborúval közvetlenül foglalkozó, magas színvonalú festmények elenyésző számára vezethető vissza. „Nem volt piaca az amerikai-amerikai küzdelemnek. Hogyan tudnánk bármi olyanra emlékezni, amit nem is hevertünk ki igazán?” – kérdezte sokat sejtetően Harvey, aki a múzeumoknak a saját festményeik kölcsönbeadási politikájáról szólva elmondta: erre minden esetben gyorsan került sor, de az évforduló közeledtével sok intézmény döbbent rá, hogy saját kiállítást kellene szervezni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős