Meghatározó szerepet töltött be a játék Mohendzsodáróban
2011. február 9. 10:52
A játék négyezer éve is központi helyet töltött be az emberek életében – állítja a svéd Göteborgi Egyetem kutatója, aki a játékok társadalmi szerepét vizsgálta a bronzkori Indus-völgyi város lakói körében.
Korábban
Egyáltalán nem számít szokatlannak, ha az archeológusok az ősrégi régészeti lelőhelyeken játékokkal kapcsolatos leletekre bukkannak, azonban általánosan elmondható, hogy a szakemberek egyáltalán nem fordítanak sok időt a kutatásukra. „Például ártatlan szórakozási lehetőségként tekintenek rájuk, rituális aspektusból, esetleg mint a társadalmi rang szimbólumaiként vizsgálják, de minden esetben igaz, hogy nem tulajdonítanak nagy jelentőséget nekik” – mondta el Elke Rogersdotter, a tanulmány szerzője.
Rogersdotter a mai Pakisztán területén található Mohendzsodáró ősi romjainál talált, játékokkal kapcsolatos leleteket vizsgálta meg; ez a legnagyobb városi településnek számít a bronzkori Indus-völgyében. Mohendzsodárót azonban nagyon nehéz kutatni, mivel az ásatás során egyetlen templom vagy palota sem került elő, így azt is homály fedi, hogyan irányították a közösséget, vagy hogy miként nézett ki a városi elit.
Rogersdotter kutatása néhány valóban meglepő eredménnyel szolgált: a városban talált leletek közül ugyanis minden tízedik valamilyen játékkal hozható összefüggésbe, például dobókockák és különböző játékeszközök formájában. Ráadásul ezek nem szétszórva találhatók meg, amiből a kutató arra következtetett, hogy az emberek egy helyben, egy erre a célra kialakított helyiségben játszottak.
„A játékok minősége és a strukturált elosztás azt mutatja, hogy a játék már a négyezer éve élt elődeink mindennapi életében is meghatározó szerepet töltött be” – mondta el Rogersdotter. „Társadalmi fontosságuk meghatározása a már kialakult gondolkodásmódunkat komoly kihívás elé állítja” – tette hozzá a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20