Az ember, aki megmentette a brit monarchiát

2011. január 24. 09:36 The Daily Mail, MTI

A király beszéde című Oscar-esélyesként emlegetett történelmi filmdráma VI. György brit király és beszédtanára, Lionel Logue különleges kapcsolatába enged betekintést. A film nyomán a kapcsolat történetét még alaposabban tárgyalja az a könyv, amit Logue unokája írt a birtokában lévő kincset érő dokumentumok alapján.

Korábban

A Londonban élő Mark Logue, aki a Colin Firth (VI. György) és Geoffrey Rush (Lionel Logue) szereplésével készült produkció tanácsadójaként ásta bele magát az örökségül rámaradt uralkodói levelek, vizitkártyák és fényképek kincsestárába, a film megszületése után döntötte el, hogy könyvet ír nagyapja történetéből. A Magyarországon a közelmúltban a Gabo Kiadó gondozásában megjelent A király beszéde című kötet a brit kiadásban a Hogyan mentette meg egy ember a brit monarchiát alcímet kapta.

A kötetben, amelyet Mark Logue egy újságíró, Peter Conradi közreműködésével írt, kirajzolódik az a meglepően bensőséges kapcsolat, amely az autodidakta ausztrál beszédtanár és a dadogással küzdő VI. György brit király között szövődött. Az írás egyúttal számos ponton ki is egészíti a filmből megismerhető történetet.

"Itt van egy ember, a negyvenes évei közepén, aki családjával kivándorol Ausztráliából és a brit gyógyítás fellegvárában, a Harley Streeten telepedik le, teljesen kívülállóként. Két évvel később már a király fiát kezeli. Aztán szinte berobban a királyi család életébe, amikor a hercegből király lesz" - vázolta a történteket Logue. Mint mondta, szerinte nagyapja mindvégig kívülállónak érezte magát, de erre büszke is volt. "Naplóiban gyakran említette, hogy a király kikérte a véleményét - egy közemberét - arról, mit gondol az utca embere" - tette hozzá.

Lionel 1880-ban született Adelaide-ben, és autodidakta módon képezte magát beszédtanárrá, mielőtt 1924-ben elhagyta volna Ausztráliát, hogy praxist nyisson London szívében. A gyermekkora óta dadogó York hercege 1927-es ausztráliai utazása előtt fordult hozzá segítségért, hogy készítse fel egy beszédre. Néhány hónappal később levélben köszönte meg a tanárnak azt a "rengeteg önbizalmat", amelyet a kezelések adtak neki, és Canberrában tartott beszéde is jól sikerült.

Éveken át csak alkalmi levelezés folyt a két ember között, egészen 1936-ig, amikor apja halála után a hercegnek kellett trónra lépnie, mivel a trónörökös Edward úgy döntött, a korona helyett a boldogságot választja, és elvette az elvált Wallis Simpsont. Lionel készítette fel a királyt a trónbeszédre, és a hálás uralkodó feleségével együtt meg is hívta a Westminster Abbey székesegyházban megrendezett koronázási ceremóniára.

A háború közeledtével a király nemzethez intézett szavai egyre fontosabbak lettek, és a beszédtanár az uralkodó elmaradhatatlan társa lett a rádiós beszédekre való felkészülésben. VI. György 1952-ben bekövetkezett haláláig állt a király mellett. A királyné gyászlevelében így méltatta munkáját: "Azt hiszem, nálam jobban senki sem tudja, mennyit segített ön a királynak, és nem csupán a beszédeiben, de azokon keresztül egész életében és életszemléletében".

Az ember, aki megmentette a brit monarchiát, egy évvel élte túl az uralkodót, és 73 esztendős korában hunyt el.