Irak az ókori Babilon romjait mentené

2011. január 5. 13:37 The New York Times

Az ókori Babilon városában végbemenő pusztítás a bábeli torony melletti hegytetőről is jól látható, a romok állapotát elnézve pedig komoly képzelőerőt kíván bibliai jelentőségének megragadása. A kárfelmérés és a műemlékek mentési munkálatai most amerikai segédlettel zajlanak.

Korábban

A horizonton toronyőrök, a pálmafák között pedig összecsukható drótkerítések bukkannak fel, a betonházak és farmok mellett a Szaddám Huszein által a nyolcvanas években épített monstre palota hatalmasodik, ott, ahol egykoron II. Nabukonodozor is uralkodott.

Jeff Allen, a World Monuments Fund egyik munkatársa a hegyoldalra mutatva a következőket mondja: „Ez itt még mind feltáratlan, a hely nagy potenciállal rendelkezik”. Látván Irak politikai instabilitását, a terv megvalósítása fényévekre van. Idén azonban óriási előrelépés történt, ugyanis 2003, azaz az amerikai invázió óta a régészek először kezdhettek Babilon szisztematikus feltárásába, s végezhettek állagmegóvó intézkedéseket, amelyek az egykori Mezopotámia többi romját is érintették. A legtöbb munkát azonban titokban kellett végezni, mivel a műkincstolvajok továbbra is veszélyt jelentenek az ország kulturális öröksége számára.

A World Monuments Fund az iraki Régiségek és Örökség Állami Tanácsával karöltve dolgozott ki egy hosszú távú programot, hogy elejét vegye a sártéglából épült épületek további pusztulásának. Novemberben az amerikai külügyminisztérium kétmillió dollár értékben tett felajánlást, aminek köszönhetően talán sikerül megmenteni az i.e. 6. században épült Istár-kapu alapzatát. A déli Úrtól az északi Nimrudig terjedő területen végzett munkák célja a tudósok és turisták Irakba csalogatása, hogy egyszer a vendéglátás legalább akkora részt hasítson ki magának az ország gazdaságából, mint a legfőbb bevételi forrásnak számító olaj.

A Babilon-projekt Irak eddigi legnagyobb és legmerészebb régészeti vállalkozása. „Modellértékűnek szánjuk a többi régészeti lelőhely számára” – árulta el Kajsz Husszein Rashid, a Régiségek és Örökségi Állami Tanácsának igazgatója. Irak előtt hatalmas akadályok tornyosulnak, a Szaddám Huszein-éra épületeiben például helyrehozhatatlan károk keletkeztek, az ország területén a hét évvel ezelőtti amerikai invázió nyomán totális pusztítás és rablás lett úrrá.

Az amerikai hadsereg először katonai bázist rendezett be Babilon városában, majd a lengyel csapatok fészkelték be magukat, a területet csak 2004-ben vette vissza a Tanács. A World Monuments Fund prioritási sorrendet állapított meg a projekt 2009-es elindításakor, számítógéppel mérték fel az épületekben végbement kárt, különös tekintettel a magas sótartalmú talajvíz által okozott pusztításokra – a szakembereknek sietniük kell, mivel az Istár-kapu 2500 éves domborművei közül már sok menthetetlennek számít.

Az Egyesült Államok kormányától érkező felajánlás elsősorban a csatorna felújításához kell, azért, hogy el tudják vezetni a talajvizet a kapu alapzata körül, de hasonló rekonstrukció szükséges Babilon két további templománál, Ninmakh és Nabu-sha-Khare körül, amiket az erózió és a modern téglák pusztítanak tovább. „Nehéz megmondani, melyik okozza a nagyobb kárt, de a kettő együtt halálos méreg” – magyarázza Allen.

Az amerikai kutatócsapat a területen egy múzeumot építtetett, amely várhatóan ebben a hónapban nyitja meg kapuit a látogatók előtt, a megfelelő biztonsági intézkedések életbelépésével ráadásul a bagdadi Nemzeti Múzeumból is visszakerülhetnek a műkincsek. A múzeum megnyitásával korántsem csitulnak a nemzeti örökség pusztulása körül kirobbant viták, a szakma és a kormány a turisztikai lehetőségek kiaknázása, illetve az abból befolyó összegek hovatartozása miatt szólalkozott össze.