Szibériában éltek a Neander-völgyi távoli unokatestvérei

A felfedezésről amerikai és német genetikusok a Nature legújabb számában publikálták tanulmányukat.

Az új emberi faj létezéséről mindössze kilenc hónappal ezelőtt, 2010 májusában számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. A lelőhelyről, a Gyenyiszov-féle barlangról az új emberi fajt Gyenyiszov (Denisova)-hominidáknak nevezték el. Azóta a tudósok David Reichhel (Harvardi Orvosi Egyetem), valamint Svante Paabóval (lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet) az élen az 5-10 éves lány ujjcsontjából kivont DNS további vizsgálatait végezték el.

"A Gyenyiszov-populáció a Neander-völgyi ember testvérnépessége" - hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy ez a kapcsolat közelebbi, mint a modern emberrel való rokonság. Nagy valószínűséggel a Gyenyiszov-hominidáknak és a Neander-völgyi embernek közös őse lehetett, amely az evolúciós "családfa" egy másik ágából származik, mint a modern ember.

A vizsgálatok más meglepő tanulsággal is szolgáltak: a csoport a Gyeniszov-hominida DNS-ét összevetve 53 mai népesség genetikai kódjával azt derítette ki, hogy a mai melanéziak genomjának 5 százaléka azonos a szibériai barlanglakókéval. "A Gyeniszov-hominidák a pápua új-guineai népesség ősei, de semmi közük az eurázsiaiak nagy többségéhez" - hangsúlyozta David Reich.

Mint kiemelte, a Gyenyiszov-populáció egykoron elterjedt lehetett Ázsiában. Őseik valamikor összetalálkozhattak az anatómiailag modern emberrel, aki 55 ezer éve kezdett kirajzani Afrikából és 45 ezer éve érte el Új-Guineát. Kevéssé valószínű, hogy utóbbiak Dél-Szibérián keresztül tettek volna egy kitérőt anélkül, hogy genomjukat örökül ne hagyták volna más eurázsiai népességnek. David Reich szerint sokkal valószínűbb, hogy a találkozás sokkal délebbre történt, ebből pedig az következik, hogy a Gyenyiszov-népesség Ázsia-szerte élt, több ezer kilométernyi területet benépesítve.

A kutatók megvizsgálták a felső őrlőfogat is, amely szintén a barlangban került elő, s genetikailag azonos az ujjcsonttal. A Gyenyiszov-fog sokkal nagyobb, mint a modern ember őrlőfogai, s alakjában is sokkal inkább a korai hominidákéra emlékeztet. Mint David Reich megjegyezte, a tudósoknak nincs arról elképzelésük, hogy hogyan nézhettek ki a Gyenyiszov-hominidák. Nem sikerült pontosan megállapítani az ujjmaradvány és a fog korát sem, ám az e leletekkel együtt feltárt állati csontok alapján a tudósok úgy vélik, hogy a Gyenyiszov-hominida 30-50 ezer éve élt.

Genetic history of an archaic hominin group from Denisova Cave in Siberia

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején