Megtalálták a szegedi vártemplom nyugati főbejáratát
2010. november 17. 14:53 MTI
A szegedi vár udvarán folyó ásatás során megtalálták az egykori vártemplom nyugati főbejáratát, s arra is fény derült, hogy a 15. századi átépítésre nem pusztán esztétikai okok miatt került sor – közölte Fogas Ottó ásatásvezető régész.
Korábban
A hosszú évek óta folyó feltárás során a vártemplom nyugati falának helyzete már nagyjából ismert volt, de az egykori főbejárat maradványait eddig nem sikerült megtalálni – mondta a helyszínen a szakember.
Az öt hete folyó ásatás során azonban előkerültek a kapu maradványai, amely két oldalán díszes pillérek vagy oszlopok állhattak. A terület mélyítése során rábukkantak a templom egykori sarokpilléreinek maradványaira, s az is kiderült, az épület lábazata lényegesen vastagabb a Mátyás-kori falnál. A 13-15. század fordulóján emelt templom nyugati oldalát a 15. századi átépítés során – amikor az oldalkápolna is elkészült – feltehetően egészen a lábazatig visszabontották, s a régi falakat pedig mintegy alapként használva húzták föl az új homlokzatot – magyarázta Fogas Ottó.
A szakemberek korábban azt gondolták, az átépítésre esztétikai okok miatt került sor, most azonban feltételezhető, valamilyen komoly sérülés érhette a templom homlokzatát – például az 1443-as földrengés során. A fal vagy leomlott vagy megrepedt, s ezért volt szükség az átépítésre – tudatta a régész. A feltárás során – amely néhány napon belül, a rossz idő beköszöntével befejeződik – csaknem félszáz sírt is találtak gazdag mellékletekkel, pénzérmékkel, gyűrűkkel, gombokkal és kerámiatöredékekkel – mondta a szakember.
A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult. Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, a 18. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.
A Mária Terézia idejéből származó barokk stílusú vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, s ekkor közvetlenül a bejárat előtt középkori falak kerültek elő. Így elkezdték el a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén a középkori templom feltárását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért 17:05
- II. Erzsébetet is vendégül látta a 130 éves Gundel étterem 15:05
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap