Nemzet és művészet

A XIX. Nemzet és művészet című tárlat, amely a Kép és önkép alcímet viseli, 1790-től az első világháborúig terjedő időszak alkotásait vonultatja fel - mondta el Róka Enikő, a kiállítás egyik kurátora. Az április 3-ig látható kiállítás a 19. század hazai művészetét tematikus nézőpontból, történeti megközelítéssel, hat nagyobb egységbe illesztve értelmezi. Az első teremben látható egyebek között Ferenczy István Pásztorlányka, avagy A Szép Mesterségek kezdete című szobra, amely szimbolikusan jelzi az önálló nemzeti művészet megteremtésének igényét.

A 18. század végétől a magyarországi tájak, nemzetiségek és viseletek egyre gyakoribb témái voltak a grafikai sorozatoknak, míg a népi típusok ábrázolása a 19. század első két évtizedében vált igazán népszerűvé. Ezekre számos példát láthat a tárlaton a közönség, köztük Barabás Miklós két művét, a Vásárra induló román család és az Egy utazó cigány család Erdélyben című képeket és idősebb Markó Károly Lőcse című alkotását.

A 19. század közepének képzőművészetében jelent meg a betyár, a szilaj táncot járó paraszt és a búsuló magyar alakja is, ennek példája Munkácsy Mihály Búsuló betyárja, Lotz Károly Mulatozó parasztok című képe vagy Izsó Miklós szobrai. A nemzeti téma másik fontos típusa a jelentős magyarországi helyszínek, a puszta és a gémeskút, a nevezetes tájegységek, az Alföld, a Hortobágy, a Tisza, a Balaton és a Tátra ábrázolása, amely megjelenik Lotz Károly Zivatar a pusztán és Munkácsy Mihály Vihar a pusztán című festményén is.

A kiállításon külön egységben jelenik meg a csendes falusi otthon, a kézművesség, a szabad ég alatt végzett mezei munka egyebek mellett Jávor Pál Vásárfia és Csók István Tulipános láda című alkotásán. A 19. század utolsó harmadában a modernizálódó főváros, a robotoló munkás, a dologtalan csavargó és az útonálló is gyakran megjelenik a képeken.

A kiállítást a mélyen átélt nemzeti sors emblematikus művei és az első világháború tragikus képei zárják. Ezek között állították ki Csontváry Kosztka Tivadar Vihar a Hortobágyon, Szinyei-Merse Pál Pipacsos rét és Vaszary János Katonák a hóban című alkotását is.

A 251 művet bemutató tárlat mellett számtalan kísérőprogram, szabadegyetemi előadások, tárlatvezetéses "sétáló szombatok", családi és nyugdíjas napok is várják az érdeklődőket - emelte ki Csák Ferenc, az MNG főigazgatója, hozzátéve: háromtól 100 éves korig mindenki talál magának megfelelő eseményt az intézményben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején