Róma mindannyiunk közös hazája

2010. október 27. 15:02 MTI

Róma mindannyiunk közös hazája / Magyar emlékek Rómában - Magyarok emlékei Rómáról címmel jelent meg az olasz főváros magyar vonatkozású emlékeit bemutató kötet Sárközy Péter irodalomtörténész, a La Sapienza tudományegyetem magyar tanszékének vezetője tollából.

Korábban

Sárközy Péter professzor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az ELTE magántanára 30 éve tanít Rómában. Ez idő alatt számtalan tanulmánykötete jelent meg a magyar-olasz irodalmi kapcsolatok tíz évszázadáról. Azonban most először gyűjtötte egybe a magyar kulturális múlt iránt érdeklődőknek a római magyar emlékeket.

A nem csak az antik Rómát megismerni vágyóknak az "örök város" olyan épületeit, freskóit, síremlékeit, szobrait mutatja be a szerző, amelyeknek magyar vonatkozása is van. Ilyen a Szent Péter-bazilika, a Szent István király által 1035-ben alapított magyar zarándokház, az 1956-os magyar menekülteknek épített, ma már a magyar turistáknak otthont adó Szent István Ház vagy az egyik legszebb ókeresztény körtemplom, a Santo Stefano Rotondo, amelynek kolostorában magyar pálosok éltek és ahol a mai napig áll Lászai János gyulafehérvári főesperes, római magyar gyóntatópap 1523-ban készített síremléke, rajta a latin felirattal, a könyv címével: Róma mindannyiunk közös hazája volt és marad mindörökre.

A professzor a magyar vonatkozású történelmi események közül példaként említette, hogy a nápolyi csatából jövet 1350-ben a római szentévi búcsún részt vett Nagy Lajos király ezerfős kíséretével. Rómában koronázták császárrá Zsigmond magyar királyt, ezt tanúsítja a Szent Péter bazilika középső, Filarete alkotta bronzkapuján a gyönyörű dombormű.

Sárközy Péter gazdag művelődéstörténeti anyagot fölvonultató könyvében írók, költők Rómához fűződő kapcsolatáról is ír, kezdve Janus Pannoniussal Faludi Ferencen, Ady Endrén, Babits Mihályon, Kosztolányi Dezsőn, Szerb Antalon, Nemes Nagy Ágnesen, Vas Istvánon át Pilinszky Jánosig, Weöres Sándorig és Dobai Péterig. Magyar festők, szobrászok is dolgoztak Rómában. A via Marguttán volt műterme Markó Károlynak, majd a fehérvárcsurgói Tóth Imrének, aki Amerigo Totként lett híres szobrász Itáliában. A Nervi tervezte római Termini pályaudvar homlokzatát máig az ő reliefje díszíti - sorolta a szerző.

Hozzátette: a magyar tudósok, művészek Itália-élményét nagyban elősegítette, hogy 1928-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter támogatásával Gerevich Tibor művészettörténész professzor megalapította a Római Magyar Akadémiát a via Giulián, a Falconieri-palotában. Ott alakult meg a Római Iskola néven híressé vált festő közösség, amelynek tagja volt Aba-Novák Vilmos és Molnár-C. Pál is.

Az utazó a könyv alapján fölkeresheti a Róma közeli Tivoliban a Villa d'Esté-t, amelynek kertjében a kétszáz szökőkút és a ciprusok Liszt Ferencet két híres zongoradarab megírására ihlették. Jókai Mór is többször megfordult Rómában, s ha valaki elolvassa az Egy az Isten című regényét, ennek alapján bejárhatja vele Róma összes magyar emlékét - mutatott rá Sárközy Péter.

A kötet szerkezetéről elmondta, hogy tíz fejezetből áll, a fejezeteket Rómáról szóló versek, regényrészletek, útirajzok választják el egymástól. A könyvet 250 fénykép, köztük 50 színes fotó - Horváth Zoltán György munkái - teszik még élvezhetőbbé.