Széchenyi utolsó naplója a Magyar Nemzeti Múzeumban
2010. október 27. 12:49
A Magyar Nemzeti Múzeumba érkezett a Magyar Országos Levéltárból a legnagyobb magyar utolsó, 1860. március 3-tól április 1-ig vezetett döblingi naplója, amely november 18-ig tekinthető meg a Széchenyi világai című kiállításban.
Korábban
Széchenyi 1814 júliusától az 1848. szeptemberi összeomlásáig, majd 1859 októberétől újra naplót vezetett. A bejegyzések témájukat, műfajukat, nyelvüket, rendszerességüket tekintve igen változatosak, az ifjúkori anekdotáktól az érett férfikor önkínzó tépelődésein át a lakonikus bejegyzésekig találunk alapvetően német, de francia, angol, latin, olasz nyelvű sorokat is. 1822-től zárható, bőrkötéses kötetekben vetette papírra önmaga számára gondolatait.
A Naplót és egyéb iratait végrendeletében titkárára Tasner Antalra hagyta, először azzal a kikötéssel, hogy halála után égesse el, majd 1841-ben e döntését megváltoztatva Tasner „nemes érzésére”, diszkréciójára bízta, hogy mi láthat iratai közül napvilágot. Széchenyi halála után Tasner a hozzá került naplókból kivágta, olvashatatlanná tette a véleménye szerint Széchenyit kompromittáló részeket. Érintetlenül csak az 1848 tavaszán, nyarán és 1859-60-as években keletkezett bejegyzések maradtak, mert ezeket a rendőrség a házkutatás során elvitte és csak a Monarchia összeomlása után kerültek elő. A Tasner tulajdonában lévő köteteket fia, Béla 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta.
Széchenyi higgadtan fogadta az 1860. március 3-án nála és a hozzá közel álló személyeknél tartott házkutatás tényét. Mindössze ennyit írt Naplójába: „Mivel ma Recherche domicilière (házkutatás) során elvették a naplómat, másikat kezdek el! Fél nyolctól tizenkettőig ERŐSEN KIBOLHÁZTAK.” A házkutatás után levélben tiltakozott Adolf Thierry báró rendőrminiszternél, aki hosszasan váratta, s a válaszból valószínűleg azt olvasta ki, hogy a hatalom nem fogja tűrni „védett helyzetét”.
Állapota ezután rohamosan romlani kezdett, amibe belejátszhatott félelmeinek fölerősödése az állami elmegyógyintézetbe való áthurcoltatástól. 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjjel – a boncolási jegyzőkönyv szerint azzal a módszerrel, ahogy Tolnay Antal nagycenki plébánosnak egyszer elmagyarázta – főbe lőtte magát.
A napló november 18-ig tekinthető meg az október 8-án megnyílt, és 2011. március 6-ig látogatható, Széchenyi világai című kiállítás „Döbling - menedékhely és titkos sajtóközpont” című részében számos más, a gróf életének utolsó szakaszából való személyes tárgy között. A naplóval egy időben került be a kiállításba Széchenyi utolsó tolla is, melynek érdekessége, hogy elefántcsontból készült tokja koporsó alakú.
További részletek a kiállítás oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap