Széchenyi István születésnapjára emlékeztek

2010. szeptember 21. 19:11

219 éve született a legnagyobb magyar: az alkalom kapcsán emléktáblákat avattak, koszorúztak, sőt még egy tortát is felvágtak a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Korábban

A jeles napra Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a már épülő - október 8-án nyíló - Széchenyi világai című kiállítás létrehozásán dolgozó munkatársak tortával emlékeztek. Csorba a Lánchíddal díszített születésnapi torta gyertyájának meggyújtása kapcsán rendezett kötetetlen, baráti hangulatú ünnepségen elmondta: bár egyelőre csak az alaprajzot és az üres termeket láthatjuk, azok hamarosan élettel, és történelemmel telnek meg, és ehhez kőműves kelemeni áldozatra sincs szükség.

A 2010. október 9-étől a Magyar Nemzeti Múzeum József nádorról elnevezett termeiben látható Széchenyi világai kiállítás célja, hogy bemutassa a gróf ismert és kevésbé ismert világait, arcait, a teljes életút kronológiai rendben való kibontása helyett három csomópont köré szervezve tárja a közönség elé a legnagyobb magyar életét és örökségét. A kiállítás részletei a www.mnm.hu/szechenyivilagai címen elérhető, folyamatosan bővülő oldalon olvashatók.

Széchenyi István munkásságát mutatja be a zirci Reguly Antal Emlékkönyvtár kedden, a legnagyobb magyar születésének 219. évfordulóján nyíló kiállítása. Németh Gábor könyvtárvezető elmondása szerint a tárlaton több mint 200 tárgy segítségével vázolják fel Széchenyi István munkásságát és érzékeltetik a személyéhez kötődő kultuszt. Kifejtette, hogy a gróf életútját tablókon és eredeti, első kiadású könyvein keresztül mutatják be. A könyvtárvezető elmondta, hogy az Országos Széchényi Könyvtárból három, a gróf által dedikált kötetet kaptak, de ezek mellett számos korabeli folyóirat és cikk ismerteti munkásságát.

A tárlaton Egervölgyi Dezső numizmatikus Széchenyi-éremgyűjteménye is látható; a legkorábbi darab 1848-ból származik, míg a legújabb 2009-ből való - mondta Németh Gábor. Emellett bemutatnak az 1860-as években készült szobrokat, pécsi porcelánmunkákat, valamint plakátokat és kisplasztikákat is. A kiállítást a zirci emlékkönyvtár a Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév programjainak sorában rendezi meg. A tárlat év végéig látogatható a Veszprém megyei városban.

Visszakerült Nagycenkre, Széchenyi István egykori lakhelyére a "legnagyobb magyar" halotti címere, amellyel kívánsága szerint koporsóját takarták le a temetési szertartáson. A Széchenyi-címert ábrázoló becses ereklyét a temetési szertartást vezető Tolnay Antal plébános, majd pedig rokonsága őrizte másfél évszázadon át. A lelkipásztor halála után testvére, Tolnay József és az ő utódai óvták a relikviát előbb Pannonhalmán, majd Szegeden.

A Tisza-parti városban élő ifjabbik Tolnay József többször szót váltott az ereklyéről az Országos Széchenyi Kör szegedi csoportjának vezetőjével, Táboriné Széchenyi Erzsébettel, aki oldalági Széchenyi-leszármazott. A közelmúltban felvették a kapcsolatot Nagycenk polgármesterével, és Széchenyi egykori lakhelye számára adományozták a relikviát. A halotti címer egyelőre a polgármesteri hivatalban tekinthető meg, a restaurálásra szoruló ereklye azonban még ebben az évben átkerül a Széchenyi emlékmúzeumba, amelynek a nagycenki kastély ad otthont.

Koszorút helyezett el az Országgyűlés küldöttsége a legnagyobb magyar bécsi szülőházának falán található emléktáblánál. Az 1994 óta minden évben megtartott megemlékezésen ezúttal is részt vettek a bécsi magyar nagykövetség és a Collegium Hungaricum magyar kulturális intézet vezető munkatársai, az ausztriai magyarság képviselői, valamint ausztriai és magyarországi szervezetek és a nagycenki önkormányzat képviselői.