Feltárulhat Dzsingisz kán sírjának titka

Egy mongol-amerikai történészekből álló régészcsapat megtalálta a mongol harcosfejedelem, Dzsingisz kán kincsekkel teli évszázadokon keresztül rejtegetett temetkezési helyét. Egy fallal körülvett temetkezési hely felfedezése, mely több, mint hatvan eddig fel nem nyitott koporsót rejt, biztató jele annak, hogy a folyamatban lévő expedíció megtalálja a hódító elrejtett sírhelyét, aki nagy titkolózás és mészárlás közepette szállt sírba 1227-ben. Ohn Weeds, a Chicagói Egyetem történészprofesszora - akinek vezetésével amerikai és mongol kutatókból álló régészcsapat már egy éve kutatja a sztyeppéket - elmondta: "Izgalmas felfedezésről van szó, mert a sírhelyek ott helyezkednek el, ahol más fontos események is történtek az uralkodó életében." Ezek a helyek között van a kán valószínű szülőhelye és a Nagy Kuriltai, ahol 20 000 ember választotta őt a kánok kánjává, és "mindazok urává, akik bőrsátorban laknak". Megkoronázása után a harcos szabadjára engedte a tűzfegyverek előtti kor egyik leghatékonyabb fegyveres erejét. Becslések szerint több mint hárommillió ember pusztult el, amikor a történelem legnagyobb összefüggő birodalma óriási áldozatok árán megszületett. Csúcspontjukon a mongolok a germánokat és a japánokat egyaránt fenyegették. A 65 éves kán váratlan halálát feltehetően azok a súlyos sérülések okozták, amelyeket kedvenc lováról leesve szerzett. Dzsingiszt sebtiben temették el tábornokai, akik mindent elkövettek, hogy elrejtsék a sírt. A temetési szertartáson részt vett 2000 embert az előre erre a célra szervezett 800 katona egytől egyig lemészárolta, akiket aztán szintén megöltek, hogy biztosítsák a kán sírhelyének "tökéletes" nyugalmát. A terv túlságosan is jól sikerült, hisz a sírt azóta sem sikerült senkinek sem megtalálnia, annak ellenére, hogy a kilencvenes években japán kutatók három év alatt több millió dollárt áldoztak a felkutatására. Biztató jelnek számít a sírtól mintegy ötven kilométerre fekvő temetkezési hely, amely valószínűleg 100 meggyilkolt katona földi maradványait rejti magában, akiknek feltehetőleg azért kellett meghalniuk, mert ismerték a kán sírhelyét. Woods professzor kérvényezte a mongol miniszterelnöknél az ásatások megkezdésének jogát. Ha megkapják az engedélyt, akkor ők lesznek az első régészek, akik ásatásokat végezhetnek Mongóliában, eddig ugyanis még egyetlen régész sem kapott engedélyt. Ennek oka az lehet, hogy az országban még ma is úgy tartják, hogy a holttestek kiföldelése elpusztítja a halottak szellemét. "Az egész ország régészeti szempontból tökéletesen érintetlen terület. Szinte semmilyen ásatásra nem került még sor Mongóliában. Számtalan fantasztikus legenda szól mesés kincsekről és szüzekről, akiket a temetési szertartás során feláldoztak. Hát, nem tudjuk, mire számíthatunk" - nyilatkozta Woods. Az mindenesetre biztató jel, hogy épp a héten egy török expedíció több ezer arany és ezüst műkincsre bukkant egy török uralkodó síremlékénél, aki a nyolcadik században uralkodott Mongóliában. Bár e csodás lelet felszínre hozatala során nem kellett sírokat megbolygatni, ha Woodsék valóban megtalálják a sírhelyet, amely a "Nemzet Atyjának" maradványait rejti, növekedhet a társadalmi nyomás, hogy az örökségét napvilágra hozzák. Bár a hagyományok nagyon erősek Mongóliában, nagy az anyagi kísértés, hogy egy olyan turistaattrakciót hozzanak létre, mint amilyen a piramisok Egyiptomban vagy az agyagkatonák Kínában. Bárhogy fejlesszék is a temetkezési helyet a jövőben, annyi bizonyos, hogy minden mongol örülne a felfedezésnek, ami így cáfolná Peking állítását, miszerint a sírhely a határon túl, kínai területen van.