Középkori csontvázakat találtak a felhők harcosainak erődjében
2010. augusztus 6. 08:51 MTI
Az i.sz. 7. századból származó emberi maradványokat tártak fel a chachapoya indiánoknak, a "felhők harcosainak" az erődje restauráláskor Peru északi részén - a 79 tetemet Kuelap fellegvárának kőfalba "építették be".
Korábban
Alfredo Narvaez, a rekonstrukciós projekt vezetője szerint az erőd fala "másodlagos" temetkezési hely lehetett, az emberi maradványokat valahol kihantolták, és elhozták Kuelapba. A szakértő szerint azok temethették itt újra szeretteiket, akik az erőd építkezésén dolgoztak.
"Ez a szokás igen elterjedt volt a prekolumbiánus Peruban és Kuelap megépítése, a fellegvár monumentális méretéből kiindulva, egy nagyobb közösség erőfeszítéseit igényelte, több térségből sereglettek össze az emberek a munkálatokra" - emelte ki Alfrado Narvaez. Ez megmagyarázhatja azt az ellentmondást, hogy míg az emberi maradványok az i.sz. 7. századból származnak, az erődöt 1000 körül építették.
A csapadékos időjárás miatt csupán a csontok maradtak fenn. Az elhunytak többsége felnőtt, bár a szakemberek nem zárják annak a lehetőségét sem, hogy serdülők is lehettek az erőd falába eltemetettek között.
Kuelap erődjét a felhők harcosainak nevezett chachapoya indiánok építették, akik szőkék voltak, és világos bőrük elütött Latin-Amerika lakosságáétól. Civilizációjuk i.sz. 750-800 körül alakult ki és 1475-ig létezett, amíg területüket az inkák el nem foglalták. Mindig magas hegytetőkre építkeztek, ami természetes védelmet jelentett az ellenség ellen. Teraszos földműveléssel foglalkoztak a hegyek lejtőin, ahol burgonyát, kukoricát és más gabonanövényeket termeltek.
A Kuelap-erőd 3000 méteres magasságban, hegygerincen épült, a majd 400 épületből álló komplexumot 19 méter magas kőfal veszi körül. Az épületek többsége valamikor kúp alakú, nádtetős lakóház lehetett, amelyekből általában csak az alapozás maradt. A néhány fennmaradt falat szimbolikus jelentőségű ábrák díszítik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap