Újraírhatják az Atlanti-csata történetét

Az Atlanti-óceánért folytatott küzdelem történetét írhatja újra az a víz alatti temető, ahol a kutatók nemrég német tengeralattjárók maradványait azonosították. A felfedezéseket a korábban többször bemutatott, beperelt, és a Múlt-kornak is nyilatkozó Odyssey Marine Exploration tette, akik több nemzet régészeit, történészeit és szakértőit vonták be a vizsgálatokba.

A bizonyítékok szerint ezen hajókat sokkal inkább aknák, mint a szövetséges légierő vagy flotta támadásai küldték az óceán mélyére. A felfedezések egyben arra is rávilágítottak, hogy a part menti aknazár legalább háromszor hatásosabb volt, mint azt a brit tengerészeti hírszerzés elismerte. A szakértők szerint ennek oka az is lehet, hogy a pilóták, vagy a hajók legénysége sokszor azon tengeralattjárók elsüllyesztését is maguknak vallották, amelyeket a valóságban aknák pusztítottak el.

Ilyen volt például az U-400-as, amelyet a korábbi elképzelések szerint a haditengerészet mélyvízi aknákkal süllyesztett el Crok közelében. A hajót azonban Cornwall mellett fedezték fel, és kiderült, hogy 1944 decemberében futott aknára. Szintén aknára futott az U-1021-es, amelyet a hivatalos iratok szerint szintén a haditengerészet pusztított el - méghozzá felfedezési helyétől több száz kilométerre. Az 1945 áprilisában elsüllyedt U-326-os pusztulásának érdemét a királyi légierő bitorolta, míg az U-325-ös sem ott merült hullámsírba, ahol eddig hitték.

A tengeri régészet és a víz alatti fotózás bevetésével több más tengeralattjárót is azonosítottak, és ezek alapján is bizonyos: a németek 1939 és 1943 eleje között nagyon sikeresek voltak - közel 2500 teherszállítót, és 50 szövetséges hadihajót pusztítottak el, megölve legalább 25 ezer embert. 1943 májusában azonban fordult a kocka, és az angolok és amerikaiak kezébe került az irányítás.

1939-45 között a németek 1167 tengeralattjárót építettek, amelyek közül 863-at az Atlanti-csatában vetettek be. Közülük 648-at elsüllyesztettek - ezek közül 40-ről még mindig nem tudják, hogy mi történhetett velük. Harminc valószínűleg az Atlanti-óceán mélyén lehet, ám a fennmaradó 10 megtalálásában még mindig reménykednek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban