Fél éve lelkesedésből tart nyitva az Év Múzeuma
2010. június 16. 08:51
A szakmailag többször is kitüntetett pápai Kékfestő Múzeumból tavaly december 15-én bocsátották el az utolsó dolgozót. A látogatók azonban ezt nemigen veszik észre: az egykori - és reményük szerint jövőbeli - munkatársak fél éve társadalmi munkában teszik a dolgukat.
Korábban
„Már tavaly év közepén látszott, hogy nagy bajok vannak a finanszírozással, hiszen az üzemeltető Textilmúzeum Alapítványnak kimerültek az anyagi forrásai” – mondta el a műemlékem.hu-nak a pápai Kékfestő Múzeum igazgatója. Dr. Méri Edina hozzátette: 2009. augusztus utolsó napján három főre apadt a múzeumban foglalkoztatottak létszáma, a minisztérium segítségével december közepéig tudták finanszírozni a béreket. December 15-én pedig hivatalosan bezárt a múzeum, hiszen nem maradt egyetlen alkalmazott sem.
„Ha úgy tetszik, félhivatalosan működünk, fizetés nélkül tartunk nyitva, lelkesedésből, no meg azért, mert hiszünk benne, hogy a helyzet rövidesen rendeződni fog” – jelentette ki Méri Edina.
A pápai Kékfestő Múzeum páratlan ipartörténeti érdekesség. A gyűjtemény alapja a Kluge család egykori üzeme. A Szászországból származó, már ott is kékfestéssel foglalkozó család a 18. század utolsó harmadában költözött Magyarországra, a pápai – akkor még apró – üzemet 1786-ban alapították. Az egyre bővülő gyárban egészen 1956-ig folyt a termelés, ekkor az épületeket és a berendezési tárgyakat műemlékké nyilvánították, majd a helyreállítást követően 1962-ben nyitották meg a múzeumot.
„A múzeum a Textilipari Kutató Intézet kezelésben volt, majd a Textilmúzeum Alapítvány lett az üzemeltető. Maga az épület- és tárgyegyüttes állami tulajdon, a kincstár kezelésében van” – mondta az igazgató.
A Kékfestő Múzeum kiállítása és gyűjteménye nem csak évente tízezernél is több látogató, de a szakma elismerését is kivívta. 1998-ban az Év Múzeuma különdíjazottja lett, 2004-ben pedig elnyerte az Év Vendégbarát Múzeuma címet.
„Sajnos nem csak a mi bérünkre nem futotta az utóbbi hónapokban, de az állagmegóvási munkálatokra sem. Sajnos a napokban le kellett zárnunk az üzemépületből az udvarra vezető hidat, mert elrepedt az egyik tartógerendája” – tette hozzá Méri Edina.
Van fény az alagút végén? – a cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.