Fényűző fejedelmi porcelánkiállítás Drezdában

Bőr, selyem, lakk, arany, kristály: csak a legnemesebb anyagokat használták fel a kínai és japán főúri porcelánokat bemutató, új kiállításhoz. "Ezek már a 18. század luxustermékei voltak, arra hivatottak, hogy ragyogást vigyenek a fejedelmi udvarokba" - mondta Ulrich Pietsch, a múzeum igazgatója.

A világon egyedülálló gyűjteménynek Peter Marino New York-i építész és ipari formatervező 650 négyzetkilométeren, három káprázatos kiállítótermet alakított ki. Az állandó tárlat rekonstrukciója fél éven át tartott és 2,4 millió euróba (körülbelül 635 millió forintba) került.

A tányér- és edénykészletek, vázák, valamint részben életnagyságú madár- és állatszobrok ezentúl barokkos gazdagságban élvezhetők: a Japánból és Kínából származó porcelánok a déli boltíves galériában az eddigi posztmodern állványok helyett most aranyozott barokk konzolokon állnak. A hosszú galériában a türkiz porcelán a bíborlila fal előtt szintén pazar látványt nyújt.

A legtetszetősebb átalakuláson mégis az eddig puritán "állatos terem" ment át: itt a falakat festett és nyomott bőrtapétákkal borították. Ezeket 18. századi minták alapján a párizsi Meriguet műhelyben készítették, amely már XIV. Lajos francia királynak is dolgozott. Előtte aranyozott konzolokon Johann Joachim Kaendler (1706-1775) meisseni porcelánból készült madárplasztikái láthatók. Ezenfelül két kínai hatást keltő baldachin és egy rácsos, 5 méter magas pavilon vonzza a tekintetet padogatetejével és porcelánharangjaival. Mindegyik egy-egy aranyozott szikladarab felett ível át, amelyen meisseni állatszobrok állnak. Ebben a teremben állították ki az észak-rajna-vesztfáliai Jutta és Kurt Saalfeld magángyűjteményének darabjait is.

"Olyan volt ez nekem, mint egy álom" - mondta Marino. A felkérés, hogy alakítsa ki a "legmesésebb porcelán" otthonát, mélyen szíven ütötte, "hihetetlen kiváltság és megtiszteltetés" volt számára - tette hozzá. A drezdai állami művészeti gyűjtemények főigazgatója, Martin Roth reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben is együttműködhetnek az excentrikus ipari formatervezővel.

Pietsch múzeumigazgató szerint az új állandó kiállítás egy "porcelánkastély" ötletét tükrözi, amelyet a mostani kormány tervei szerint a Japán Palotában alakítanának ki. Erről álmodott már Erős Ágost (1670-1733) is, aki bámulatos környezetben akarta ott kiállítani kínai, japán és meisseni porcelánjait. A megvalósítás azonban elsikkadt, mert halála után megszűnt a lelkesedés a "fehér arany" után. Az elnevezés arra utal, hogy Európában a meisseni királyi manufaktúrában egy Friedrich Böttger nevű alkimistának sikerült először kemény és jó minőségű porcelánt előállítania, olyat, amely hasonlított az addig Kínából importált, nagyra becsült porcelánra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?