Helyreállították az ókori pompeji tavernát

A taverna, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt épület az ókori városban, sokáig zárva volt a látogatók előtt, hogy megóvják a további károsodástól. A feltárások és állagmegóvás befejeztével azonban hamarosan a nagyközönség is megismerheti, hogyan nézett ki egy tipikus római kori "gyorsétkezde". A helyreállított taverna küszöbét elsőként háromszáz meghívott vendég léphette át vasárnap, akiknek hamisítatlan ókori étkeket szolgáltak fel.

Az utolsó vendégek, akik 1921 évvel ezelőtt az L-alakú pult előtt állva kapták be az ebédjüket az ókori város leghíresebb thermopoliumában, azaz borkimérésében, ahol meleg vízzel elegyítették az italt, a ház specialitását - a "grillezett" mézes sajtot - fogyasztották. Vetutius Placidus thermopoliuma a város főutcáján, a Via dell'Abbodanzán állt. Ez egy tipikus római kori "gyorsétterem" volt: a vendégek beléptükkor elsőként a gazdagon díszített pultot pillantották meg, amelybe több kerek lyukat vágtak - ezekben sorakoztak az étkekkel teli edények. A helyszínen dolgozó régészek az egyik ilyen edényben pénzérmék sokaságát fedezték fel: a szakemberek becslése szerint a taverna kétnapi bevételét rejtette el az egykori tulajdonos, mielőtt elmenekült volna a városból.

Annamaria Ciarallo biológus szerint, aki részt vesz a Pompejiben zajló kutatásokban, a korabeli népesség étrendje főleg gabonafélékből, zöldségekből, sajtból és halból állt, hús viszont ritkán került az asztalukra. "Egészségesen étkeztek, ez az eredeti mediterrán étrend" - magyarázta Annamaria Ciarello. Hozzátette: Pompeji élvhajhász lakosai azonban mindennek ellent tudtak állni, csak a kísértésnek nem: a taverna igazi különlegességei a kalóriadús édességek voltak, amelyeket mézből és ricottából készítették. E fogások kései utódait kínálják az édesszájúaknak a közeli Nápoly kávézóiban.

Annamaria Ciarallo szerint a taverna látogatói közül épp csak beugrottak, becsomagoltatták a kiszemelt ételt, majd rohantak tovább, napi ügyes-bajos dolgaikat intézve, menet közben bekapva egy-egy falatot. Azokat, akik kényelmesen szerettek étkezni, a tricliniumban, vagyis az ebédlőteremben várta terülj-terülj asztalkám. Itt kereveteken fekve, félkönyökre támaszkodva fogyasztották el az ínycsiklandó étkeket. A triclinium freskói Agénór türoszi király leányának, a szépséges Európé és a bikaalakot öltő Zeusz történetét mesélik el.

Az egykori vendégek helyet foglalhattak a díszkertben, a viridariumban, ahol az ásatások tanúsága szerint szőlővel befuttatott árnyas pergolában hűsölhettek. A díszkertben termesztették a konyhában felhasznált fűszernövényeket is. Helyreállították a larariumot, a házi szentélyt, amelynek freskói a családi tűzhely őrzőit ábrázolják, valamint Merkúrt, a kereskedelem és Dionüszoszt, a bor istenét jelenítik meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról