Az IRA állhat a legendás bostoni műkincslopás mögött

Az FBI újravizsgáltatja az annak idején szerzett DNS-mintákat, és az ügyészség büntetlenséget helyezett kilátásba az elkövetőknek. Az Isabella Stewart Gardner Múzeum pedig, ahonnan annak idején ellopták az értékeket, hangsúlyozva, hogy nem a tolvajok elfogása, hanem a festmények előkerítése a cél, 5 millió dolláros jutalmat tűzött ki, amelyet "kérdések nélkül" odaadna a nyomravezetőnek. A gáláns ajánlatot hatalmas poszterek hirdetik a Bostonba vezető főbb utak mentén.

Máig csak találgatják, mi lett a sorsa annak az 500 millió dollár értékűre becsült 13 festménynek, amely 1990. március 18-án tűnt el a massachusettsi magángyűjteményből. Jól értesült források tudni vélik, hogy a műkincseket valahol Írország nyugati részén rejtegeti egy bűnszövetkezet, amely kapcsolatban áll az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) britellenes északír milíciával.

Húsz évvel ezelőtt egy vasárnapi napon, a hajnali órákban két rendőri egyenruhába bújt tolvaj jutott be a múzeumba azzal az ürüggyel, hogy ellenőrizniük kell egy betörési kísérletre utaló bejelentést. Miután a két tapasztalatlan biztonsági őrt megkötözték, és szájukat leragasztották, komótosan végigsétáltak az elegáns galériában, 81 perc alatt hajtották végre a lopást. Az őröket másnap reggel találta meg a takarító személyzet.

Az elkövetők minden idők egyik legnagyobb műkincslopását vitték végbe: Rembrandt, Vermeer, Degas és Manet műveivel távoztak. A nagyobb vásznakat kivágták keretükből; könnyű dolguk volt, a képek ugyanis nem voltak riasztórendszerhez kötve. A műkincseket ráadásul nem is biztosították lopás ellen.

Eltűnt három Rembrandt-kép, köztük a művész egyetlen ismert tengerábrázolása, valamint egyik önarcképe. Lába kelt Vermeer egyik olajfestményének, öt Degas-rajznak és egy 12. századi kínai bronz vázának. A legnagyobb fogás Vermeer A koncert című alkotása volt - egyike a holland mester 36 ismert képének -, amelynek értékét több mint 250 millió dollárra becsülik. Mint kiderült, a tolvajok nem voltak műértők, mivel több rendkívül értékes festményt a galériában hagytak. Egy Rembrandt-önarcképet például leemeltek a falról, de végül nem vitték magukkal, és Rafaello műveit sem érintették.

Az elmúlt két évtizedben egy sor elmélet látott napvilágot az elkövetők kilétéről. Egyesek kisstílű tolvajokra gyanakodtak, mások szerint egy híres bostoni maffiafőnök állt a háttérben. Az egyik gyanúsított James "Whitey" Bulger, a bostoni alvilág egykori vezére, aki 1994 óta szökésben van. Két társa, akit 1987-ben börtönöztek be az IRA részére történő fegyvercsempészet kísérlete miatt, az 1990-es évek közepén azt állította, látta az ellopott festményeket. Egyikük már nem él, a másik pedig tagadja, hogy köze lett volna a lopáshoz.

Charles Hill brit műkincslopási szakértő, a Scotland Yard egykori nyomozója szerint a festmények Írország nyugati részén, egy az IRA-val kapcsolatban álló bűnbanda kezében vannak. Elmélete szerint az értékeket kicsempészték az Egyesült Államokból, de a bűnszövetkezet nem tudott mit kezdeni a lopott kinccsel, mert lehetetlen volt értékesíteni.

Brian Kelly, a nyomozást vezető amerikai szövetségi ügyész szerint azonban Bulgernek nincs köze az ügyhöz. Az FBI azt az elméletet is elvetette, hogy a lopást egy, a világtól visszavonultan élő milliomos műgyűjtő rendelte meg. A nyomozók szerint a DNS-elemzés az utóbbi évtizedben olyan mértékben fejlődött, hogy most már remélhetőleg sikerül megfejteni a világ egyik legtitokzatosabb műkincslopási ügyét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?