Kivonulnak a 48-as huszárok Budapestről

A főváros kilenc forgalmas pontján felállított életnagyságú huszárfigurák március 20-án hajnalban elhagyják mostani állomáshelyüket - közölte a Kormányszóvivői Iroda. A szobrok a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában maradnak, további sorsukról a hivatal a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség történész és huszárszakértőinek bevonásával dönt. Számos magyarországi és határon túli 1848-as emlékhely és múzeum jelezte, hogy szívesen fogadna örökbe szobrokat. A befogadó intézmények kiválasztásáig - a jelentkezők magas száma miatt - a huszárok ideiglenesen egy raktárban pihennek majd.

Aki még a jelenlegi helyükön szeretné megnézni a szobrokat, éjfélig megteheti a Batthyány téren, a Blaha Lujza téren, a Deák Ferenc téren, a Ferenciek terén, a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Moszkva téren, a Móricz Zsigmond körtéren, a Nemzeti Múzeum kertjében és a Nyugati téren.

A Közös tavaszunk elnevezésű március 15-i központi ünnepségsorozat egyik kiemelkedő programeleme volt a március 9. és 19. között, Budapest közterein megrendezett huszárszobor-kiállítás. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő tizennyolc huszárezred előtt tisztelegve tizennyolc életnagyságú, korhű egyenruhákat bemutató huszárszobor volt látható a főváros forgalmas csomópontjain. Az érdeklődők a kilenc helyszínt végigjárva megismerhették valamennyi 1848-ban harcoló huszárezred díszes egyenruháját, a szobrok talapzatán pedig az adott huszárezred történetéről, a szabadságharcban betöltött szerepéről olvashattak magyar és angol nyelven.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése