Albánia és a sztálinista múlt árnyai

Az intézkedések részeként különleges egységet alakítanak azzal a céllal, hogy felkutassa és megtalálja azokat a tömegsírokat, amelyekben a néhai pártvezér, Enver Hodzsa titkosrendőrsége, a Sigurimi a rezsim meggyilkolt ellenfeleit elkaparta - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Mindeddig kudarcot vallott minden kísérlet az 1945 utáni időszak történéseinek feltárására. A Sigurimi levéltárai a mai napig nem hozzáférhetők, ráadásul gyanítható, hogy a dokumentumok jelentős részét megsemmisítették, illetve manipulálták.

A Hodzsa-rezsim különleges voltát jól érzékelteti az egyes kommunista országokban jogsértő módon elítélt és kivégzett áldozatok számának összevetése. Például Csehszlovákiában, amelynek lélekszáma csaknem ötszöröse volt Albániáénak, 241 halálos ítéletet hajtottak végre a rendszer ellenfelein, az utolsót 1960-ban. Albániában 5577 férfit és 450 nőt akasztottak fel, illetve lőttek agyon - állítja az egykori politikai foglyok szövetsége. Az utolsó nyilvános (!) kivégzésekre 1991-ben került sor, nem sokkal a rezsim összeomlása előtt.

Az albán társadalom mind a mai napig nem tudott megszabadulni a múlt béklyóitól. A politikai osztály zömmel olyan emberekből áll, akik félelemből vagy megalkuvásból együttműködtek a kommunista rendszerrel, és emiatt nem érdekeltek a múlt feltárásában. A történészek is ódzkodnak a témától, mert annak feldolgozása könnyen kisiklathatná tudományos karrierjüket. Arra a kevés értelmiségire - zömmel egykori politikai foglyokra -, akik újra meg újra felhívják a figyelmet egy ilyen társadalmi vita szükségességére, senki nem hallgat. A kormány pedig beéri kommunistaellenes lózungok szajkózásával.

A hatóságok által magukra hagyott albánok ezrei próbálkoznak évek óta azzal, hogy maguk találják meg néhai hozzátartozóik földi maradványait. E próbálkozások során nem egyszer bukkantak már tömegsírokra. A BalkanInsight internetes portál nemrég hírt adott egy fiatal vállalkozóról, aki 1994 óta keresi 1976-ban agyonlőtt apja sírját. Jovan Plakunak sikerült megtalálnia és kifaggatnia az egykori kivégzőosztag parancsnokát, valamint a Sigurimi több tisztjét. Az ő elbeszélésük alapján végül Tirana peremén rábukkant egy tömegsírra.

Plaku ásni kezdett, idővel más áldozatok hozzátartozói is csatlakoztak hozzá. A Dajti falu határában állt egykori 313. számú barakk területén tavaly október óta 19 halott maradványait sikerült kiásniuk. Ezeket - műanyag zsákokba rakva - azonosítás céljából átadták a hatóságoknak. Plaku folytatja a keresést, mivel az ő apja nem volt a megtalált áldozatok között. Azt feltételezi, hogy vagy a Sigurimi korábban exhumáltatta a maradványokat, vagy pedig mások vitték el s helyezték végső nyugalomra egy temetőben, abban a hitben, hogy az ő rokonukéi voltak.

Időközben kiderült, hogy a 313. barakk melletti tömegsírról nemcsak hogy évtizedek óta tudott a tiranai belügyminisztérium, de annak alkalmazottai rendszeresen vezettek oda embereket, lehetővé téve nekik az ásást kivégzett rokonaik után. Az állam ugyanakkor semmit nem tett az áldozatok kiemelése, azonosítása és hozzátartozóik értesítése érdekében.

A tömegsírok felkutatásával megbízott egység és a kommunista rezsim bűneit feltárni hivatott bizottság létrehozásáról tájékoztatták Philip Alstont, az ENSZ emberjogi különmegbízottját, amikor február utolsó hetében Tiranában járt. A világszervezet képviselője felhívta vendéglátóinak a figyelmét arra, hogy Albánia mindeddig nem tett eleget annak a nemzetközi jogból fakadó kötelességének, hogy kivizsgálja, üldözze és megtorolja a kommunista állam által elkövetett bűncselekményeket.

Alston egyúttal felszólította a tiranai kormányt, alakítson bizottságot annak a gyanúnak a kivizsgálására, miszerint a koszovói háború idején az albán felszabadító hadsereg (UCK) katonái belső szerveket távolítottak el szerb foglyaik testéből. A szervkereskedelem gyanúját maga Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék ügyésze fogalmazta meg pár évvel ezelőtt megjelent emlékirataiban.

A kötet megjelenése óta a szerb ügyészség mintegy 130 tanút hallgatott meg, s ezek vallomásai állítólag alátámasztják a szervlopás gyanúját. Az albán miniszterelnök viszont több ízben is "alaptalan és nevetséges" vádaskodásnak nevezte a gyanúsítást. Az erre vonatkozó állításokat, amennyiben azok csakugyan alaptalanok, a leghatásosabban egy független bizottság tudná megcáfolni - jelentette ki Tiranában az ENSZ emberjogi megbízottja. Sajnos - tette hozzá -, az albán kormány távolról sem tanúsít együttműködési készséget. Őt magát mint valami "diplomáciai pingponglabdát" egyik hivatalból a másikhoz küldözgették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum