Neander-völgyi kozmetikumokat fedeztek fel Spanyolországban

A kutatók a dél-spanyolországi Murcia tartományban két régészeti helyszínen fedezték fel azokat a kagylókat, amelyeket festékek kikeverésére és tárolására alkalmazott a Neander-völgyi ember. A sötét színű barnakő (piroluzit, mangánoxid) darabkáit, amelyeket a Neander-völgyi ember testfestésre alkalmazhatott, korábban már Afrikában is felfedezték. "A mostani lelet viszont az első meggyőző bizonyíték, hogy kozmetikumként alkalmazták ezt a mangánércet" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Joao Zilhao, a Bristoli Egyetem régészprofesszora.

Nagy tömbökben leltek sárga festékre, amelyet a kutatók szerint a Neander-völgyi ember alapozóként alkalmazhatott. Találtak vörös színű port is, amelyhez valamilyen ásvány fekete csillámait keverték hozzá. Némely élénk színekben pompázó festett kagylót ékszerként használhattak.

A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis ugyan néhány évezredig egymás szomszédságában élt Európában, a leletek tízezer évvel megelőzik a modern ember érkezését a kontinensre. Mindeddig a tudósok azt feltételezték, hogy csupán a modern ember alkalmazta a testfestést díszítésként vagy rituális célokból. Mint a kutatók tanulmányukban rámutatnak, a leletek mindörökre száműzik a köztudatból a Neander-völgyi ember korlátozott szellemi képességeiről vallott nézeteket. "A Neander-völgyi ember képes volt a szimbolikus gondolkodásra" - mutatnak rá a cikk szerzői.

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa egyetért bristoli kollégái végkövetkeztetésével, miszerint a Neander-völgyi embert semmiképp sem lehet ostobának tártani, erre utaló bizonyítékok sokasága került elő az elmúlt évtizedben. "A köztudatból ugyanakkor nagyon nehéz kiiktatni a 'brutális' Neander-völgyi emberről kialakult képet. A randalírozó futballhuligánokat, vagy a reakciós nézeteket valló politikusokat is a Neander-völgyi jelzővel illeti sokszor a média" - mondta Chris Stringer professzor.

A Neander-völgyi ember mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Mivel a Neander-völgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, szervezetük alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, így minimalizálni tudták a hőveszteséget. A férfiak átlagosan 165 centiméteres, a nők pedig 155 centiméteres testmagasságot értek el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
• Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
• Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
• Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
• Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc