Titokzatos módon tűntek el a Neander-völgyiek

A Homo neanderthalensis maradványait először 1856-ban fedezték fel Németországban, s ma már ismert, hogy genomja (a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információja) 99,5 százalékban azonos a modern emberével. Hamarosan arra is fény derülhet, hogy kereszteződött-e a Homo neanderthalensis a Homo sapiensszel.

Robusztus csontvázuk volt, s hozzánk képest rövid végtagokkal rendelkeztek, inkább birkózóra hasonlítottak, míg a Homo sapiens hosszútávfutóra hajaz. Feltehetően kevésbé brutálisak lehettek, mint szokás őket ábrázolni, s távolról sem voltak ostobák: agytérfogatuk legalább akkora volt, mint a modern emberé. Használták a tüzet, ügyes szerszámkészítők voltak, társadalmilag összetett csoportokban éltek, s megadták a végtisztességet halottaiknak. Egy súlyosan fogyatékos Neander-völgyi férfi csontvázának felfedezése arról tanúskodik, hogy gondoskodtak a betegekről és elesettekről. "Sokkal közelebbi rokonsággal álltak velünk, mint bármilyen jelenkori főemlős" - hangsúlyozta Katarina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa, aki a Neander-völgyiek kihalásának rejtélyét próbálja kibogozni.

A Neander-völgyi ember körülbelül harmincezer évvel ezelőtt tűnt el, de lehet, hogy kisebb csoportjaik egészen 24 ezer évvel ezelőttig fennmaradtak. A tudósok már hosszú ideje gondolkodnak azon, hogy mi lehetett kihalásuk legfőbb oka. Sokan a modern embert okolják. "Közvetetten, a forrásokért folyó versenyben szorítottuk ki, vagy közvetlenül, konfliktusokban irtottuk ki a Neander-völgyi embert" - vélekedik Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.

Milford Wolpoff, a Michigani Egyetem paleontropológusa szerint a Homo sapiens nem annyira irtotta a Neander-völgyi rokonságot, mint beolvasztotta. "Lehet, hogy betegségek végeztek velük vagy hódítók, ám előfordulhat, hogy fontos géneket hagytak hátra genomunkban" - vélekedik Milford Wolpoff.

Tim Weaver, a Kaliforniai Egyetem paleoantropológusa szerint is a beolvadás lehet a magyarázat: a Homo sapiens nagyobb csoportokban élt, mint a Neander-völgyi. Végső soron árnyalatnyi a különbség, hogy kereszteződéssel, vagy anélkül, de a modern ember kiszorította a Neander-völgyi embert.

Clive Finlayson, a spanyolországi Gibraltári Múzeum evolúciós biológusa szerint előfordulhat, hogy a modern embernek semmi köze sem volt a Neander-völgyiekek eltűnéséhez. A Homo neanderthalensis az egyre hidegebbre váltó éghajlatnak esett áldozatul: környezetük túl gyorsan változott, amelyhez nem tudtak alkalmazkodni. "Rengeteg forgatókönyvet vázoltak fel a tudósok a békés kapcsolatoktól a véres incidensekig, a kannibalizmusig. Azt hiszem, minden előfordulhatott. Feltehetően, a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis kereszteződött, és voltak időnként véres konfliktusaik is. Vélhetően sok helyen a Neander-völgyi ember már a modern ember megérkezte előtt kihalt. Ám nem szükségszerű, hogy eltűnésükhöz bármely forgatókönyv megvalósuljon, elég volt annyi, hogy a modern ember több utódnak adjon életet, mint a Neander-völgyiek" - magyarázta Katarina Harvati.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A globális világgazdaság ellentmondásai
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A soha nem látott bőség után ínséges idők köszöntöttek az Egyesült Államokra 1929-ben
• 10 tény a gyerekmunkáról
• 10 tény a nagy gazdasági világválságról
• Tovább éltek az emberek a nagy gazdasági világválság alatt