Sikerek és buktatók a múzeumi digitalizálásokban
2009. november 17. 08:50
A könyvtárakkal és levéltárakkal párhuzamosan jelent meg az igény a hazai múzeumok emlék- és tárgyanyagának digitalizálásra is. A terület azonban a már említettekkel ellentétben más feltételeket, és speciális megoldásokat igényel - ezen problémákat az alig egy hónapja létrejött Múzeumi Digitalizálási Bizottság égisze alatt próbálják majd megoldani.
Korábban
Napjainkban már mind a felhasználók, mind a szakemberek egyre jobban érzik a digitalizálás szükségességét. A dokumentumok digitalizálása egyrészről gyorsabb kiszolgálást, pontosabb keresést, másrészről jobb állományvédelmi feltételeket ígér. Ám a digitalizálás során számolni kell az eltérő tárgytípusokkal, hiszen míg a könyvtárak, levéltárak aránylag könnyen körülírható dokumentumtípusokkal rendelkeznek, addig a múzeumok esetében a helyzet már közel sem olyan könnyű. Ráadásul míg a fent említett intézmények élen járnak a digitalizálásban, addig a múzeumok csak 2008-ban kezdték meg az első egyeztetéseket.
Ebben az évben elfogadták a Magyar Nemzeti Múzeum új Alapító Okiratát, amely szerint az intézmény alaptevékenységi körébe tartozik „A múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásával összefüggő országos szintű módszertani és koordinációs tevékenység”. Ennek szervezeti keretét egy, a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt 2009-ben megalakult szakbizottság – a Múzeumi Digitalizálási Bizottság – biztosítja, amely szakmai kompetenciájával megfelelő szinten és színvonalon képviseli a múzeumok érdekeit.
A digitalizálás fontosságát jelzi az a tény is, hogy az Európai Digitális Könyvtár (Europeana), amelyben a kontinens közös kincseit gyűjtik, napjainkra már teljes mértékben elérhető a felhasználók számára. Az Europena mellett ugyanakkor számtalan külföldi múzeum végez még digitalizálást. Magyarországon a közgyűjteményi digitalizálást az 1997. évi CXL. törvény, illetve a 20/2002. sz. NKÖM rendelet gyorsította fel. Ám az emlékanyag digitalizálása a magyar múzeumok számára is óriási kihívást jelent, számos, a mai napig megoldatlan kérdéssel. Hiszen a tárgyak mennyisége és sokfélesége igen alapos körültekintést igényel bárminemű digitalizálási terv megalkotásához, miközben hiányoznak a szabványok, a segédanyagok, az egységes digitalizálási stratégia és az azt segítő statisztikai adatok.
Emellett a múzeumok még nem számíthatnak a lobbizni képes szakmai szervezetekre, a vonatkozó szerzői és kutatói jogszabályokra és sokszor még személyi és tárgyi infrastruktúrára sem. Ráadásul nincs összhang az Európai Unió által meghatározott digitalizálási projektek és a magyarországi gyakorlat között.
A fenti problémákat szándékozik orvosolni az Állományvédelmi Bizottság felépítésének mintájára létrejött Múzeumi Digitalizálási Bizottság, amelyben a különböző gyűjtőkörű és hatáskörű múzeumok képviseltetik magukat. A kilencfős Bizottság az elvégzendő feladatok között prioritást állított fel. A legfontosabb, hogy kérdőívekkel felmérje a múzeumokban az eddig már elkészült digitalizált állományokat. A Bizottság egyik alapvető célja és feladata, hogy a múzeumi terület számára felhasználható pénzügyi forrásoknak irányt szabjon, és a különböző pályázatokat, céltámogatásokat olyan tartalommal töltse meg, amely elősegíti a koordinált szakterületi fejlesztést.
A felméréssel egy időben a Bizottság elkészíti a digitalizálásra vonatkozó módszertani és gyakorlati ajánlásokat, amelyhez a http://digitalizalas.mnm.hu/ címen elérhető honlappal megfelelő kommunikációs fórumot is biztosít. Ugyancsak a tájékoztatást segíti az a konferencia, amelyet 2010. január 14-15-re szerveznek „Múltunk jövője” címmel, és amelyen neves hazai és külföldi előadók adnak elő a múzeumi számítógépes nyilvántartással, az informatikai együttműködési programokkal, a kulturális örökség digitalizálásával, a virtuális kiállításokkal, a múzeumi webes jelenléttel, illetve látogatók multimédiás támogatásával kapcsolatban.
"A Múzeumi Digitalizálási Bizottság megfelelő szervezeti keretet biztosít arra, hogy a közgyűjteményekben zajló digitalizálási munkálatokat összhangba hozza egymással. Ám mindeközben nem szándékozik elfeledkezni a szakmai konszenzus kialakításáról, mivel csak ennek megteremtésével lehet továbblépni a legfontosabb problémák megoldása felé" - olvasható a szervezet közleményében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap