2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Neander-völgyiek is érzékelték a keserű ízeket

2009. augusztus 12. 17:56 BBC News, MTI

Őskori csontleletből kinyert DNS tanúsága szerint a Neander-völgyi emberek némelyike is rendelkezett azzal a génnel, amely képessé tesz a keserű íz érzékelésére.

Az emberek többsége igen kellemetlennek érzik a feniltiokarbamid (PTC) keserű ízét. A lakosság negyede azonban egyáltalán nem érzi e vegyület ízét, amely a természetben leginkább a leveles zöldségfélékben található, de előfordul némely mérgező növényben is. A két csoport esetében különbözőek a nyelvben található ízérzékelő receptorok; azok az egyének, akik képesek érzékelni a keserű ízt, hordozzák a TAS2R38 jelű gént.

A barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet kutatói egy 48 ezer éves Neander-völgyi csontleletet vizsgáltak. A csontok Spanyolország északi részén, El Sidron közelében kerültek elő, ahol 2000 óta 11 Neander-völgyi egyén maradványait tárták fel. A 48 ezer éves csontminta DNS-ében a kutatók kimutatták a TAS2R38 gént, vagyis az adott egyed képes volt érzékelni a keserű ízt. A kutatók biztosak benne, hogy a csont nem szennyeződött modern emberi DNS-sel, mivel a mintavétel teljesen steril körülmények között történt, s a mintát azonnal lefagyasztották.

A kutatást irányító Carles Lalueza-Fox szerint a TAS2R38 gén megléte azt jelenti, hogy ez a genetikai variáció már azelőtt létezett, hogy szétvált volna a két ág, amelyek egyike a Neander-völgyi ember, a másik pedig a modern ember kialakulásához vezetett. "A keserű íz érzékelésére való képtelenség nem csupán a modern lakosságnál mutatható ki. Ez olyasvalami, ami legkevesebb félmillió évvel ezelőtt is létezett" - nyilatkozta Carles Lalueza-Fox.

A kutatók a csontmintában kimutatták, hogy az adott Neander-völgyi ember recesszíven (rejtetten) hordozta azt a gént is, amely blokkolja a keserű íz érzékelését. Ez viszont azt jelenti, hogy a Neander-völgyi emberek között voltak olyan egyedek, akik képtelenek voltak érzékelni a keserű ízt. Mint a kutatók rámutatnak, a feniltiokarbamid keserű ízének az érzékelése megóvhatta az embert, hogy túl sokat fogyasszon a mérgező növényekből. Ugyanakkor az a tény, hogy az érzékelést blokkoló recesszív gén még a modern emberben is megtalálható, arról tanúskodik, hogy valamilyen genetikai előnyt jelenthetett, ha valaki képtelen volt a keserű ízt érezni.

A spanyol kutatók vizsgálataikról a Royal Society brit tudományos társaság Biology Letters című kiadványában számoltak be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár