Akinek a hidrogénbomba védte meg az életét

2009. november 10. 14:07 MTI

Elhunyt Moszkvában Vitalij Ginzburg Nobel-díjas orosz fizikus, akit a szovjet hidrogénbomba egyik atyjaként ismert a világ. Ginzburg csak úgy élhette túl a sztálini tisztogatásokat, hogy részt vett a bomba létrehozásában. A tudóst, aki 2003-ban kapta meg a Nobel-díjat, hosszú betegség után, 93 évesen érte a halál.

Korábban

A tudós 1916. október 4-én született Moszkvában, első felesége egyik diáktársa lett, akitől kilencévi házasság után vált el. Egy lányuk született, aki apja nyomdokaiba lépve szintén fizikus lett. Második, Nina Jermakovával kötött házassága, komoly bajokkal járt, feleségét ugyanis perbe fogták.

"Csak találgatni tudok azt illetően, hogy akkoriban milyen sors várt volna rám abban a helyzetben. Azt hiszem, sokba került volna, de a hidrogénbomba megvédett" - írta a Nobel-bizottságnak írt levelében Ginzburg, utalva arra a korszakra, amikor második feleségét Sztálin-ellenes összeesküvés vádjával három évre munkatáborba küldték. Ginzburg Andrej Szaharovval, a későbbi híres "disszidenssel" együtt dolgozta ki a H-bomba két kulcsfontosságú alapelvét.

A tudós sorsa 1951-ben újabb fordulatot vett, akkor kis híján Sztálin zsidóellenes kampányának esett áldozatul. "Óriási szerencse volt, hogy a generalisszimusznak nem volt elég ideje véghez vinni tervét, és 1953-ban meghalt vagy megölték" - írta levelében a Nobel-díjas tudós. Visszaemlékezéséből kiderült: felesége azóta is minden évben ünnepnapként kezelte Sztálin halálának évfordulóját.

Ginzburg a Szovjetunió megszűnése után aktív közéleti szerepet vállalt, leveleiben és interjúiban a tudomány iránti közömbösséget rótta fel a modern Oroszországban. Támadta a Kreml ortodox egyházzal ápolt szoros kapcsolatát, és sürgette a Nyugatot, hogy tartsák vissza Vlagyimir Putyint attól, hogy újra a "totalitarizmus ösvényére" lépjen.

A vasárnap elhunyt tudós 2007-ben úgy fogalmazott: Oroszországban a tudományos érdeklődést a profit vezérli, és az orosz kormány korunkbeli hozzáállása a tudományhoz bizonyos szempontok alapján rosszabb, mint Sztálin idején. "Persze akkoriban az akadémiát a párt Központi Bizottsága tartotta ellenőrzése alatt. De legalább előállhattunk ötletekkel, amelyeket meg is valósíthattunk. Így küldtük fel az első Szputnyikot az űrbe. Manapság a kormány úgy véli, a tudománynak csak bevételt és profitot kell termelnie, ez abszurd" - mondta a Sunday Telegraph című brit lapnak.

Ginzburg 2003-ban megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat egy orosz-amerikai és egy brit tudóssal: mindhárman úttörő jelentőségű munkát végeztek a szupravezetés terén. Ginzburg a moszkvai Lebegyev Fizikai Intézet tudományos csoportjának volt egykor a vezetője, több mint négyszáz tudományos munka és tíz monográfia szerzője elsősorban az elméleti fizika, a csillagok fizikája, a kozmikus sugárzás eredetének és tulajdonságának, valamint a rádióhullámok terjedésének kutatása terén.