2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Világörökségi címre jelölik a nukleáris teszthelyszínt

2009. február 23. 12:59 Times Online

Hivatalosan is világörökségi címre jelölik a Bikini-atollt, ahol 1946 és 1958 között 23 hidrogénbombát és atombombát robbantottak fel.

A helyiek szerint a 12 éven át folytatott nukleáris tesztek ténye segíti majd előterjesztésüket, és reményeik szerint mindez visszacsábítja majd a turistákat a helyszínre. Jack Niedenthal, a Bikini-szigetek szóvivője a The Times című angol napilapnak elmondta, hogy a világörökségi cím hivatalos odaítélése a szigetek történelmi örökségének elismerése lehetne majd.

A helyiek a cím megkapásától a turizmus feléledését remélik, amelyet jelenleg a magas üzemanyagárak és a helyi légitársaság csődje szinte teljesen lenullázott. A térségbe korábban legtöbbször az amerikaiak és britek látogattak, akik előszeretettel keresték fel az egykori robbantások környékét, és búvárkodtak az egykori helyszíneken.

A helyiek szerinte hisznek abban, hogy a nukleáris kísérletek helyszínének biztosításával az emberiség javát szolgálták. A 6 négyzetkilométeres atoll a bombarobbantásokat megelőzően lakott terület volt. Lakosait kitelepítették a Kili szigetre. A tesztek 1946 júliusában kezdődtek. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején páran megpróbáltak visszaköltözni Kili szigetéről, de a túlságosan nagy radioaktivitás miatt meggondolták magukat.

A jelöléshez szükséges 86 oldalas dokumentumot az ausztrálok segítségével terjesztik elő, és ha a szigetek megkapják a címet, ezzel az első északi csendes-óceáni világörökségi helyszínné válhatnának. A folyamat azonban igencsak összetett, így a szervezők minimum egy évet várhatnak majd a cím odaítélésére. Ha ez be is következik a Bikini szigetek olyan nevezetes 20. századi történelmi katasztrófák, vagy tragédiák világörökségi partnerségébe kerül, mint Hirosima, vagy Auschwitz.

A szigetek lakói már csak azért is igazságosnak éreznék a jelölést, mert az atoll nevét a robbantások, és a gyönyörű helyszínek mellett a híres fürdőruha is megörökítette, amelyet tervezője, Louis Rénard nevezett el az atomkísérletek után, mondván az is robbanékony lesz majd.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár