Hruscsov hazudott 1962-ben

Az exkluzív interjút a 20/20 című műsornak adta a kubai vezér, amiben határozottan kijelentette: a '62-es nemzetközi feszültséget az is fokozta, hogy szavait félremagyarázták Moszkvában.

Az 1962 októberi, 13 napos kubai rakétaválság a nukleáris háború szélére sodorta az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. Mivel Kennedy azt hitte, a szovjetek nukleáris rakétákat telepítettek a Florida partjaitól mindössze 90 mérföldre fekvő Kubába, tengeri blokád alá vette a szigetországot.

Castro szerint miközben Kennedy azon volt, hogy eldöntse: Hruscsovnak valóban sikerült-e betelepítenie a stratégiai fegyvereket, Hruscsov úgy tért ki az amerikai elnök kérdései elől, hogy jelentéstani vitába bonyolódott arról, vajon elhárító, vagy támadó rakétákról van-e szó. "Kennedy-t becsapták, és ezt személy szerint jómagam elleneztem" - mondja Castro, aki szerint "az amerikai elnök félrevezetése óriási hiba volt Hruscsov részéről."

A kubai vezető a rakétaválsággal kapcsolatban meglehetősen rossz véleménnyel volt Hruscsovról. Szerinte Moszkva első embere nem vette figyelembe a nemzetközi politikai tényezőket, amikor úgy döntött, hogy nukleáris bázist telepít Kubába.

"Még ha Nyikita elég merész is volt ahhoz, hogy ezt megtegye, akkor is nagyot hibázott. És azt akkor is megmondtam neki... Sokat gondolkodtam ezen... Becsapta Kennedy-t, és ez nagy hiba volt a részéről" - mondta Castro az interjúban. "Ennél azonban sokkal jobban fáj az, hogy minket is becsapott, hiszen Kuba nem volt érdekelt a két ország közti küzdelemben. Nem fogadtuk volna el a rakétákat, ha tudjuk, hogy ettől aztán felborul a nemzetközi hatalmi egyensúly. Sokkal közelebb voltunk a nukleáris háborúhoz, mintsem azt bárki is gondolná."

Fidel Castro egyébként a 2001. szeptember 11-i terrortámadás nyomán maximális együttműködést ajánlott az Egyesült Államoknak. Ezt jól tette, mert jelen pillanatban a Bush-kormányzat nem kevesebbel vádolja a kubai vezetőt, mint azzal, hogy Castro tudatosan aláaknázza Amerika terrorellenes erőfeszítéseit. Sőt, Washington azt is állítja, hogy Kuba titkos katonai bázisokon biológiai fegyvereket fejleszt.

A 76 esztendős kubai államfő egyszerűen hazugságnak tartja ezeket az állításokat. "Az igazság az - mondja Castro -, hogy ezer és ezer terrorista akciót, szabotázst kíséreltek meg, nemcsak országom és népem ellen, hanem ellenem is, ami sok ezer ember szenvedését okozta. Castro, bár korábban kiállt Irak mellett, kibújt az alól a kérdés alól, hogy Szaddám Huszein elnök jó vezető-e, mondván, nézeteivel csak "olajat öntetne a tűzre".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban