A zsidóság kifosztása a Holokauszt Emlékközpontban

A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. A szeptemberi program a Fosztogatók és osztogatók címet viseli.

A tematikus tárlatvezetésen a látogatók szembesülhetnek azzal a ténnyel, hogy a zsidóság közösségében nem volt mindenki vagyonos, hasonló arányban voltak közöttük szegények és gazdagok, mint a magyar társadalom egészében. Ettől függetlenül voltak foglalkozások, amelyekben a zsidó származásúak magasabb arányban képviseltették magukat a társadalmi arányuknál - mondta az oktatási program vezetője.

Rámutatott: a zsidótörvények ezekben a foglalkozásokban - például az üzleti életben és a szellemi szabadfoglalkozásúaknál - szorították vissza zsidóság arányát, diszkriminálva őket a társadalomban. 1942-ben aztán zárolták a zsidó tulajdonban lévő szántókat, erdőket, majd ezeket irreálisan alacsony áron adta tovább az állam. 1944-ben egy miniszterelnöki rendelettel a magyarországi zsidóság teljes vagyonát nyilvántartásba vették és zárolták - folytatta.

Budapesten 60 ezren jelezték igényüket például lakásra. Összesen 22 ezer igényt tartottak megalapozottnak. A nyilas rémuralom kezdetekor végül az összes zsidóktól származó vagyontárgyat állami tulajdonnak nyilvánították - tette hozzá. Pécsi Tibor elmondta, a kiállításon érintőképernyős kivetítőn lehet látni az 1930-as foglalkoztatási arányokat, amelyen belül külön feltüntették a zsidóság arányát. A "kifosztás termében" a zsidóságot diszkrimináló törvények és rendeletek sokaságát tekinthetik meg az érdeklődők.

Ugyanitt korabeli képeken lehet megtekinteni, ahogy a kiürített gettókból szállítják el a mozdítható értékeket, másikon a szegedi és a veszprémi zsinagóga látható, ahová összegyűjtötték a zsidóság vagyonát, hogy elosszák, valamint arról is vannak felvételeik, ahogy Auschwitz-Birkenauban az utolsó vagyontárgyaiktól is megfosztották a deportáltakat - közölte.

A hónap képe ezúttal arról a dokumentumról készült fotó, amely egy szülésznő feljegyzéseit tartalmazza a zsidóktól elvett javakról, ezeket akkor vettek el tőlük, amikor minden testüregüket átvizsgálták.

Kádár Gábor-Vági Zoltán: A "zsidókérdés megoldása" a "termelés szempontjai" ellen. A magyar holokauszt gazdasági vetületei.

Ungváry Krisztián: „Nagy jelentőségű szociálpolitikai akció”. Adalékok a zsidó vagyon begyűjtéséhez és elosztásához Magyarországon 1944-ben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése